Magyarországon 2000-ben meghatározott ásványok

Geoda, 2000/3. szám, 10-15. oldal

Újabb kilenc ásvánnyal lettünk gazdagabbak idén, közöttük számos nemzetközi mércével mérve is ritkaság. A lelőhelyek között vannak szinte állandóan szereplők (mint Rudabánya), de vannak olyanok is, amelyekről eddig szinte semmit nem tudtunk (Badacsonyörs). Érdemes tehát úgy tervezni terepi útjainkat, hogy ne csak a “népszerű” feltárásokat látogassuk, hanem legyünk bátrak és olyanokra is szakítsunk időt, amelyekről szinte semmi információnk nincs. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy minden “sebhely” a földfelszínen egy potenciális lelőhely számunkra. Legyen az egy apró táró, meddőhányó, erdészeti út feltárása, gázvezeték árkolása stb.

A szferosziderites érc üregeit, repedéseit kitöltve önállóan, illetve termésrézzel szorosan összenőve 10–50 m m-es aggregátumok és erek formájában igen ritkán jelenik meg Rudabányán az Andrássy-III. bányarészben. Friss törési felületén ónfehér (a termésréztől könnyen megkülönböztethető), de hamar barnára futtatódik. Esetenként tágabb kíséretében fekete kalkozin és ezüstfehér moschellandsbergit található. Elektron mikroszondás elemzés (Kovács Á., Miskolci Egyetem, Fémtani Tanszék), ércoptikai megfigyelés és reflexióintenzitás-adatok (Szakáll S.) bizonyítják jelenlétét. Ez a harmadik előfordulása a Földön.

Vörösbarna, gyémántfényű, 0,1-0,3 mm-t elérő vastag táblás kristályok formájában ritkán fordul elő a telkibányai Fehér-hegy gerincén (egykori horpák anyagában) a kovás érkitöltések repedéseiben. Kristályai egy irányban kitűnően hasadnak. Társaságában proustit, pirargirit és akantit található. Fénymikroszkópban a hasadása (a többi kíséretében lévő ezüst-szulfid ugyanis rosszul hasad) és az alakja alapján ismerhető föl. Horváth Tibor (Budapest) gyűjtötte első példányait. Pontos meghatározásához a mikroszondás elemzést Kovács Á. (Miskolci Egyetem), míg a röntgen-diffrakciós felvételt Fehér B. (Herman Ottó Múzeum) végezte.

Connellit Cu₁₉Cl₄(SO₄)(OH)₃₂ ˇ 3H₂O

Egy újabban elfogadott ásvány, melynek – a további beható vizsgálatoknak köszönhetően – valószínűleg még több hazai előfordulása lehet. Eddig bizonyosan a budapesti Ördögorom szürke tűzkőjéből és egy gyöngyössolymosi kalcedonból mutatta ki Kovács Kis V. és Dódony I. (ELTE Ásványtani Tanszék). Kicsiny mérete miatt fénymikroszkóppal nem lehet megkülönböztetni a példányokban uralkodó mennyiségű kalcedontól.

Olívazöld, porszerű hintések és laza bekérgezések formájában jelenik meg a szferosziderites érc repedéseiben a rudabányai Andrássy III bányarészben. Az 5-15 m m-es izometrikus szemcsékből álló laza bekérgezések általában borsárga sziderit-romboédereken figyelhetők meg. Valószínűleg kalkosztibit mállásából keletkezett mállás útján. Jelenléte mikroszondás elemzéssel (Kovács Á.) és röntgen-pordiffrakciós felvétellel (Sajó I., MTA Kémiai Kutatóintézet) lett bizonyítva.

Azonban újabban a parádsasvári Nagylápafő felszíni feltárásaiban kalciterekben 0,2-0,4 mm-t elérő, malachitnál világosabb zöld (esetenként zöldeskék), sima felületű gömbök, illetve Rudabányán az Adolf-bányarész vaskos smithsonitjának repedéseiben zöld, 0,1-0,2 mm-es gömbök formájában valóban rosasitot mutattunk ki. A parádsasvári példányokat Koller G. gyűjtötte. A rosasitot igazoló röntgen-pordiffrakciós felvételeket Sajó I., míg a mikroszondás elemzést Kovács Á. végezte.

Kiszáradt alföldi szikes tavak agyagfelszínén, vagy a vízfelületek szélén lévő piszkosfehér, porszerű vagy laza kéregszerű ún. “sziksós” kiválások egyik ritka elegyrésze. Eddig az Újfehértó és Apajpuszta környéki szikes területek kivirágzásaiban sikerült kimutatni röntgen-pordiffrakcióval (Kovács-Pálffy P., Magyar Állami Földtani Intézet) és mikroszondás elemzéssel (Kovács Á.). A pásztázó elektronmikroszkópos észlelés szerint mindig rosszul fejlett, igen apró (5-15 m m-es) szemcsék-aggregátumok formájában jelenik meg.

Zöldeskék, 1-2 cm vastagságot elérő bekérgezések formájában ritkán fordult elő a recski -900-as szint recens kiválásai között. Szorosan együtt képződött blödittel (fehér, vaskos tömegek), nátriumtimsóval (0,5-1 mm-t elérő színtelen oktaéderek) és eriokalkittal (sárgászöld, vaskos tömegek). A recski mélyszint másodlagos ásványainak begyűjtésére szervezett bányabejárás alkalmával gyűjtötte Klaj Sándor (Pécs). Röntgen-pordiffrakcióval (Margiticsné Sipőtz É., MOL Rt.) és mikroszondás elemzéssel (Kovács Á.) lett azonosítva.

Megjegyezzük, hogy Erdélyi János az 1950-es években Nagybörzsönyből már írt le kröhnkitként egy ásványt. Írásában azonban csak az azúrkék szulfátos minta réz- és nátriumtartalmát említi, szerkezetvizsgálata nem történt meg. Újabb mintát nem sikerült gyűjteni, így jelenléte nem bizonyított.

Smaragdzöld, négyszöges táblás, vagy négyszöges bipiramisos kristályai, melyek 0,1-0,2 mm-t érnek el, szürke permi homokkő apró üregeiben találhatók a badacsonyörsi Örsi-hegyen lévő urán-kutatótáró feltárásaiban. A kristályok gyakran legyező alakú halmazokba csoportosulnak. Jól megfigyelhető rajtuk, hogy egy irányban kiválóan (csillámokhoz hasonlóan) hasadnak, lemezekre szétszedhetők. Másodlagos ásvány, mely a hintve jelenlévő fekete uránoxidok mállásából képződött. Az első példányokat Klaj Sándor és Tóth László (Nagykanizsa) gyűjtötte. Röntgen-diffrakciós meghatározását Fehér B., mikroszondás elemzését Kovács Á. végezte.

Egy korábbi írásban ismertettük a zeolitok új nevezéktanát. Ennek alapján például a gmelinit, klinoptilolit és levyn elnevezések ma ásványsort jelölnek. A fajszintű besorolásukhoz szükség volt kémiai elemzésükre (ilyenek ezeken hazánkban nem készültek). Kérésünkre Prof. Giovanna Vezzalini (Modenai Egyetem) készített az alábbi lelőhelyek zeolitjairól mikroszondás elemzést, így a fajbesorolás elvégezhető lett. Ennek alapján a következő zeolitásványokkal lettünk gazdagabbak (valójában ezzel a három fajjal nem növekedett a hazai ásványok száma, mert korábban is ismertek voltak, mint gmelinit, klinoptilolit és levyn).

Zalahaláp, Haláp-hegy, felhagyott bazaltkőfejtő (ezeknél nem adunk leírást, hiszen ugyanaz mint a “régi” zalahalápi gmelinit).

Nadap, felhagyott községi andezit-kőfejtő (Bence-hegy keleti oldala).