| |||||||||||||||||||||
|
Magyarországon 1999-ben meghatározott ásványokGeoda, 1999/3. szám, 3-6. oldal
Újra tekintélyesen gyarapodott a hazánkból ismert ásványok száma. Gyűjtői szemmel nézve az új fajokat, tovább tart az a tendencia, hogy a méretek egyre zsugorodnak. Legtöbbször csak mm alattiak ezek az ásványok, tehát még lupéval is nehezen észlelhetők. Ez persze érthető, hiszen egyre szűkül a kör, az adott földtani viszonyok és geokémiai paraméterek mellett a gyakoribbak már ismertek, a ritkák pedig – a világ más részein is – általában csak kis méretekben jelennek meg. Ezek között frissen fölfedezett ásványok is akadnak. A richelsdorfitot például 1983-ban, míg a kamphaugit-(Y)-t 1993-ban ismerte meg a világ. Terméselemek: Awaruit Ni3FeMikroszkopikus szemcsék formájában, elektronmikroszondás elemzéssel mutatták ki a hírneves kabai meteorit újravizsgálata során. Elemezte: Gálné Sólymos K. (ELTE). Szulfidok: Löllingit FeAs2Egyetlen 100 µm-es szemcse formájában mutatták ki elektronmikroszondás elemzéssel egy dunaszekcsői fúrás fonolitjában (Dél-Dunántúl). Vizsgálat: Gálné Sólymos K. (ELTE). Megjegyzendő, hogy löllingitet Erdélyi János a nagybörzsönyi Rózsa-bányából már az 50-es években említ kristálymorfológiai megfigyelések alapján – piciny prizmás kristályai “hidromuszkovitba” ágyazva – azonban kémiai elemzés nélkül jelenléte kétséges. Ullmannit NiSbSA felsőcsatári szerpentinitben nem túl ritka, ezüstfehér gersdorffit-szemcse 4–6 *m-es szegélyeként egy alkalommal találták elektronmikroszondás elemzéssel. Vizsgálat: Gálné Sólymos K. (ELTE). Oxidok: Ferrihidrit Fe5O6(OH)3 • 3H2ODolomitba települt vörös agyag elegyrésze goethit és hematit mellett a röntgendiffrakciós (RTG) vizsgálatok szerint egy Szentkirályszabadja melletti feltárásban. Valószínűleg ennél elterjedtebb lehet, erre utalhatnak egyes korábbi tanulmányok adatai, vörös agyagokban ui. sokszor kimutattak rosszul kristályosodott, vas-oxid-hidroxidos fázisokat, melyek között ferrihidrit is lehet. Vizsgálat: Viczián I. (MÁFI). Hollandit Ba(Mn4+,Mn2+)8O16A Dunántúli-középhegység jura korú mészköveiben elterjedt fekete, mangános kérgek és gumós konkréciók egyik ritkább komponense. A Gerecsében Lábatlan, Tardosbánya, míg a Bakonyban Hárskút, Bakonycsernye az ismertebb lelőhelyek. Rideg, kemény, 0,5–1 cm szélességű, finom szálas szerkezetű érkitöltések formájában ritkán fordul elő a limonitos ércben Rudabányán. Tekintettel arra, hogy Rudabányán a korábbi vizsgálatok szerint romanechit is előfordul, és mivel mind a romanechit, mind a hollandit egyaránt jellegzetes “pszilomelán” megjelenésű (gömbös-vesés-cseppköves) és mindkettő báriumtartalmú, ezért e két fajt csak szerkezetvizsgálattal lehet megkülönböztetni egymástól. Erdőhorváti mellett, a Föveny-patakot kísérő út feltárásában található gömbös-vesés mangán-oxidos kiválások elegyrésze, ahol piroluzit és ramsdellit kíséri. vizsgálata (ELTE), ami minden esetben kiegészült kémiai elemzéssel (bárium kimutatása). A vizsgálatok: Dódony I. transzmissziós elektronmikroszkópos (TEM) Mínium Pb3O4Vörös, 0,1–0,5 mm-es, porszerű aggregátumai kalciterek üregeiben igen ritkán fordulnak elő a szabadbattyáni ólomérctelep limonitos-cerusszitos ércében. Vizsgálatok: E. Galli és G. Vezzalini (Modenai Egyetem) RTG-felvétel és Kovács Á. (Miskolci Egyetem) EDS-felvétel. A mintát Mondik Cs. (Siófok) gyűjtötte egy MAMIT táborban.
Karbonátok: Dundasit PbAl2(CO3)2(OH)4 • H2OFehér, léces vagy tűs kristályokból álló, 0,05–0,2 mm átmérőjű, sugaras-gömbös halmazokat és ezekből összeálló laza bekérgezéseket alkot ritkán a mállott szfalerites-galenites érc repedéseiben Parádsasvár mellett (Nagylápa-fő, II. kutatótáró). A meddőhányón képződő dundasitot allofán, cerusszit, linarit, malachit, stb. kíséri. Vizsgálatok: E. Galli és Fehér B. (Modenai Egyetem) RTG-felvétel és Kovács Á. (Miskolci Egyetem) EDS-felvétel. A mintát Koller G. (Kisújszállás) gyűjtötte. Kamphaugit-(Y) Ca2(Y,RFF)2(CO3)4(OH)2 • 3H2OFehér, vastag táblás kristályokból fölépülő, 0,1–0,3 mm-t elérő gömbök formájában találták Szarvaskőn a Tó-bérci kőfejtő (vagy Forgalmi bánya) metagránitjának repedéseiben. A metagránitban lévő elsődleges ittriumtartalmú ásványból – valószínűleg xenotim-(Y)-ból – képződhetett. Vizsgálatok: E. Galli és Fehér B. (Modenai Egyetem) RTG-felvétel és Kovács Á. (Miskolci Egyetem) EDS-felvétel. Arzenátok: Richelsdorfit Ca2Cu5Sb(AsO4)4(OH)6Cl • 6H2OTürkizkék, 0,05 mm-t elérő táblás kristályok, ezekből összeálló leveles és gömbös halmazok, ill. gömbös-vesés bekérgezések formájában találták a parádfürdői Egyesség-táró fölött felszínre bukkanó kovás-baritos telérkitöltések üregeiben egy másodlagos ásványokban gazdag ásványtársulás tagjaként. A richelsdorfit a telérkitöltés leggyakoribb szulfidásványának, a tennantitnak a mállásából képződött, nemegyszer a tennantit repedései között, vékony filmszerű bevonatok formájában is megfigyelhető. Vizsgálatok: H. Sarp (Genfi Természettudományi Múzeum) RTG-felvétel és Kovács Á. (Miskolci Egyetem) EDS-felvétel. Az eredeti vizsgálati anyagot a táró alatti medence törmelékei között Fuxreiter A. (Kecskemét) gyűjtötte a MAMIT recski táborában. Szilikátok: Allofán (allophan) Al2Si1-2O5-7 • 2-3H2OSzíntelen, halványsárga vagy zöldeskék, ill. halványkék, teljesen üvegszerű bekérgezések formájában mutatták ki a parádsasvári Nagylápa-fő II. sz. kutatótáró meddőhányóján, ahol jelenkori kiválások között található. Kíséretében többek között dundasit, cerusszit, devillin, és smithsonit jelenik meg. Vizsgálatok: Földvári M. (MÁFI) termikus és infravörös felvételek és Kovács Á. (Miskolci Egyetem) EDS-felvétel. A mintákat Koller G. (Kisújszállás), Horváth T. (Budapest) és Tóth L. (Nagykanizsa) gyűjtötték.
Eudialit (eudialyt) Na15Ca7Fe3Zr3Si(Si3O9)2(Si9O27)2(OH)2Cl2Először mikroszkopikus méretű, xenomorf szemcsék formájában elektronmikroszondás elemzéssel mutatták ki a hosszúhetényi Köves-tető fonolitjában. Vizsgálatok: Dobosi G. (MTA Geokémiai Kutatólaboratóriuma (MTA GKL). Színtelen, 100–200 *m-es fenokristályok formájában találták elektronmikroszondás elemzéssel és optikai vizsgálattal egy dunaszekcsői fúrás fonolitjában (Dél-Dunántúl). A kristályokban sok szanidin- és nefelinzárványt figyeltek meg. Vizsgálatok: Gálné Sólymos K., kémiai elemzés (ELTE) és Ditrói Puskás Z., optikai vizsgálatok (ELTE). Joaquinit-(Ce) NaFe2+Ba2Ce2(Ti,Nb)2[Si4O12]2O2(OH,F) • H2OBarna, vékony táblákból álló, 0,2–0,4 mm-t elérő gömbös halmazok formájában igen ritkán található a pécs-vasasi szénbánya-külfejtés feltárásában megjelenő fonolit miarolitos üregeiben. Vizsgálatok: E. Galli és G. Vezzalini (Modenai Egyetem) RTG-felvétel, Kovács Á. (Miskolci Egyetem) EDS-felvétel. A mintát Papp Cs. (Pécs) gyűjtötte. Margarit CaAl2[Al2Si2O10](OH)2Mikroszkopikus méretű kianit kristályokat övez, abból képződött egy szarvasi fúrásban talált retrográd eklogitban* az elektronmikroszondás elemzések és optikai vizsgálatok szerint. Vizsgálatok: M. Tóth T. (JATE, Szeged). Mikroszkopikus erek és fészkek formájában mutatták ki elektronmikroszondás elemzéssel és optikai vizsgálattal egy görcsönyi fúrás eklogitjában* (Dél-Dunántúl), ahol a retrográd metamorfózis során képződött valószínűleg hidrotermás hatásra. Vizsgálatok: Koroknai L. (ELTE) és Dunkl I. (MTA GKL). Omfacit (Ca,Na)(R2+,Al)[Si2O6], ahol R2+ = Mg, Fe2+Magas nyomáson képződő piroxénásvány. Mikroszkopikus méretű szemcsék formájában elektronmikroszondás elemzéssel és optikai vizsgálattal mutatták ki egy görcsönyi fúrás eklogitjában* (Dél-Dunántúl). Vizsgálatok: Koroknai L. (ELTE) és Dunkl I. (MTA GKL). *Eklogit = ultrabázisos, néha bázisos magmás kőzetek nagyfokú metamorfit terméke. Nagy fajsúlyú, zömmel piroxénból (omfacit) és grán átból (pirop) álló metamorfit. Felszínen csak igen ritkán és kis mennyiségben található.Szakáll Sándor |