Megjelent a Lelőhely 2010/4. különszáma
Túraszervezőknek, egyéni gyűjtőknek egyaránt adhat tippeket e csodálatos táj számtalan
ásványkincseiről, a máig érdekes lelőhelyekről. Voltunk olyan helyeken is (pl. az Abaújszántó
melletti Nagy Murga alján lévő andezitkőfejtőben), ahol semmi érdemlegest nem találtunk,
ezeket a helyeket természetesen kihagytuk. A Lelőhely korábbi számaiban már beszámoltunk a
múlt évi Gyepű-hegyi érckutatásunkról, az ottani meglepő leleteinkről, vagy a Nyíri kalcedonról,
a Fekete-hegyi opálokról, az arkai opálok, faopálokról, az erdőhorváti és tolcsvai kalcedonjáspis-
achátlelőhelyeiről, csak ezekről színes képanyagot akkor még nem tudtunk közölni.
Lehet, hogy ezekből (és újabb eredményekből) áll majd össze a következő zempléni
különkiadás. Szeretném megjegyezni, hogy az ásványképek többsége digitális mikroszkóppal
készült, ami azt jelenti, hogy a képkivágás átlagosan 1-1,5 cm. A híres zempléni
kvarcváltozatok azonban nemcsak ilyen méretben találhatók, akadnak közülük akár dm-es
darabok is.
Teljes szám
2010.07.27.
Megjelent a Lelőhely 2010/3. száma
Teljes szám
2010.06.24.
Megjelent a Lelőhely 2010/2. száma
A "főbb" cikkekből ízelítőnek lejjebb olvashatnak.
Teljes szám
2010.04.28.
A Sirok és Recsk közötti Hosszú-völgy ásványai
A 2009-es mátrai túráink egyik utolsó stációja a Darnó-hegy alján lévi Hosszú-völgy volt, ahol
folytattuk a Darnó-hegy túloldalán elkezdett rézérckutatást, aminek leírása a 2010. 1. sz.
Lelihelybil kimaradt, miután a talált ásványok mőszeres elemzése több idit vett igénybe.
A völgy bejárata a Dalla-puszta nevő tanya utáni domboldalt követien nyílik, egy kis fenyves elitt.
Az országút alatt átfolyik a Hosszú-patak (kis kihíd alatt), amely a Csemete-kert alatt a Paráditárnába
csatlakozik. A völgy kocsival nem járható, egyébként is rögtön a fenyvest követien
érdemes megkezdeni a kutatást. Sok mátrai turistatérkép fehér sávokkal jelzi a geológiai
kutatások folytán fúrásokkal feltárt hidrotermális teléreket, amelyek a Darnó-hegyen
párhuzamosan húzódnak északról délre. Ezeket pontosan követi a Hosszú-völgyi patak
csapásiránya.
Teljes cikk
2010.04.28.
A Baj-pataki termésréz eredete
Az elsi termésréz-leleteket a 19. század közepén találták felszíni vízmosásokban, a Tarna-patak,
a Kalapos-teti és a Tiszta-Far-teti (Aszalas-hegy) által határolt területen. Miután a leletek akár
több kilós súlyt is elértek, hamarosan „rézláz” tört ki, kutatók, bányatulajdonosak megszállták a
területet. A Brányi György Bányászati Egyesület az Áldáska-tárót 1853-ben nyitotta meg, majd az
1930-as években az Urikány-Zsilvölgyi Rt. próbálkozott a bányászattal. Egyik sem járt átüti
sikerrel, a felszínhez közeli érckészletek hamarosan elapadtak.
Teljes cikk
2010.04.28.
Évindító túra Pomáz környékére
2010. évi elsi győjtitúránk – természetesen Gyombola Gábor 2009-es szenzációs
zárványleletétil felbuzdulva – a Pomáz melletti Pankos-teti és Klanác-hegy közötti területre
vezetett. Elire bocsátom, hogy Gábor győjtiszerencséje nem szegidött mellénk, lényegesen
szerényebb eredménnyel kellett megelégednünk. A győjtést megakadályozó bükki hózápor és
jégmezik után jólesett a pilisi napsütés, bár az elsi köveket megfordítva itt is elsisorban
jégkristályokat láttunk. ...
Teljes cikk
2010.04.28.
Látogatás a stájerországi Stradner Kogel bazaltbányájában
A MÁFI-val, a Grazi Egyetem, valamint a grazi Joanneum támogatásával 2010 áprilisában
bentonit- és tufakutatást végeztünk a stájerországi vulkánvidéken, melyet egy kiadós és rendkívül
érdekes győjtéssel zártunk le, mégpedig a Bad Gleichenberg felett lévi Stradner Kogel világhírő
bazaltbányájában. A bánya több szinten mőködik és a Bad Gleichenberg utáni Wilhelmsdorfból
érheti el. A kizet haüyn-nefelin bazalt, amely – a magyarországi bazaltokkal ellentétben – nem
csak felsiköpeny-, hanem rendkívül változatos kéregzárványokat, miarolitos üregeket tartalmaz,
melyekben rendkívül érdekes és igen ritka ásványfajok jöttek létre. ...
Teljes cikk
2010.04.28.
Dunabogdány "újratöltve"
A TIT csapat elsi, 2010. évi túrája a dunabogdányi Csódi-hegyre vitt, amit már régóta nem
látogathattunk meg. Találkozónk a Budapest felil az elsi bogdányi buszmegállóban volt.
Elég sokan kocsival érkeztek, így senkinek nem kellett felgyalogolni a hegyre. A bejáratnál már
vártak bennünket, így rövid munkavédelmi oktatást és létszámellenirzést követien a bánya felsi
szintjére mentünk, ahol sok volt a frissen bontott anyag, némi hómaradvány és sár kíséretében. ...
Teljes cikk
2010.04.28.
30 éves a Herman Ottó Múzeum ásványtára
A 2010. évi Miskolci Ásványfesztivál elitti napon, március 5.-én, "Ásványok, lelihelyek, emberek"
címen a Herman Ottó Múzeum (HOM) Ásványtárának munkatársai igen jól szervezett, családias
hangulatú eliadóülést rendeztek a HOM központi épületében. Az ünnepélyes köszöntik követien
tíz eliadást hallhattak az egybegyőltek, elsisorban azoktól, akik a 30 év alatt leletekkel,
társadalmi munkával, vizsgálatra beküldött mintákkal, fényképekkel, cikkekkel aktívan támogatták
a HOM munkáját.
Teljes cikk
2010.04.28.
A csobánkai barit
A 2009-es év utolsó gyűjtőtúrája Csobánkára vezetett, a Csúcs-hegyen lévő felhagyott
homokkőbányába. Itt valamikor erősen vasasodott, vörös színű, finom szemcsés oligocén
(hárshegyi) homokkövet fejtettek. A kőzet erősen repedezett, a repedésekben - elsősorban
a csúcson lévő sziklamaradványon - kifejezetten erős, hidrotermális kitöltés figyelhető meg,
ami - néhány vékony kalcitbevonattól eltekintve - kizárólag baritból áll. A barit vékony és
vastag táblás, átlátszó, fehér, sárgás, szürke és vasoxidtól (hematit) vörösre festett,
helyenként akár négyzetméteres felületeket is von be. A vasoxidok a kőzetben szép vörösesbarna,
lilás rajzolatokat képez, tehát építőkőként sem lehetett csúnya...
Teljes cikk
2010.01.28.
A Közép-Mátrában lévő érckutató tárók ásványai
Őszi, vagy tavaszi napokon érdemes megtervezni egy gyűjtőtúrát a Parádsasvár és Galyatető közti érckutató tárók meddőhányóira, ill. érckibúvásokra, elsősorban a Nagy Lápafő 2-es tárójának hányójára. Ezt a hányót gyűjtőkörökben "dundasitos" hányóként is ismerik, mert az itteni mintákból Magyarországon először határozták meg az igen ritka ólom-aluminiumkarbonátot, a dundasitot. Az útra az eléggé nehéz megközelítés miatt csak olyanok vállalkozzanak, akik biztonságosan le tudják küzdeni a meredek, kb. 60-70°-os hegyoldalt. A hányót a legegyszerűbben a Rudolf tanyától a Nagy Lápafőre, vízszintesen vezeti erdei útról közelíthetjük meg. Aki már a Kis-Lipóton, vagy a Nagy Lápafő (Nagy Lipót 4-es táró) hányóján gyűjtöttek, jól ismerik, és akik a Béke-táróra jártak, tudják, ez az az út, amire már senkinek nincs kedve felkapaszkodni, ha már elértek a Béke-táró hányóját.
Teljes cikk
2010.01.24.
A szajlai Várfalvi kőbánya ásványai
Néhány éve Szajla község szomszédságában, a Darnó-hegy keleti lejtőjén lévő Mélyvölgyben kőfejtőt nyitottak, amelyben zöldes színű metabazaltot (diabázt) és vörös radiolaritot fejtenek. Jelenleg a kifejti nem üzemel. A fejti Recskril 6 km hosszú, kocsival is járható földúton, ill. Szajla-Ófalu felöl kb. 1,5 km-es földúton érheti el. A kifejti kétszintű, a vörös szín dominál (a földutat is vörösre színezi), a metabazalt zöldje alárendelt, néhol világos barna, agyagpalaszerű kőzetek is láthatók. Széles, seprűszerűen szétágazó laumontit- és kalciterek szabdalják a repedezett, első ránézésre nem sokat ígérgető kőzeteket.
Teljes cikk
2010.01.24.
Újév a Kis-Somlyón
Miközben a többi ember még a szilveszteri bulit próbálta kipihenni január elsején, mi már úton voltunk, hogy meglátogassuk a hozzánk közeli Kis-Somlyó hegyet. Még a TIT-es börzén keltette fel a figyelmünket Kövecses-Varga Lajos, bár csak annyit mondott, hogy érdekes apróságokat lehet ott találni.
Teljes cikk
2010.01.24.
