uj-emblema
Levelezési cím: 1725 Pesterzsébet 1, Pf.: 254
Ásványbörzék
TáborokOn-line boltGeodaGalériaHírekE-mail
Nyitólap
Miért érdemes tagnak lenni?
Szervezeti felépítés
Belépési nyilatkozat...
"Lelőhely"
"Kalauz"
Alapszabály
Új hazai ásványfajok
Magyarországi ásványfajok
Adó 1 százalék
Linkek
Börzenaptár regisztráció
English version
Az oldalt készítette:
Kriska Ádám
Tárhely szolgáltatónk
tarhelylogo
Partnereink:

dentotal.hu

Magyarországon 2013-ban kimutatott új ásványok

Geoda, 2014/1. szám, 28-37. oldal

Nem emlékszem arra, hogy egy évben több mint 20, hazánkban addig ismeretlen ásványt tudtunk volna kimutatni. Ebben a gyűjtők által részünkre továbbra is eljuttatott sok-sok anyagon, a Miskolci Egyetem Ásványtani-Földtani Intézetében működtetett laborokon, illetve az itt dolgozó szakembereken túl nagy szerepe van annak, hogy a Műszaki Földtudományi Kar jelenleg egy megnyert EU-s pályázattal rendelkezik. Ez a hazai nyersanyagkutatásra - azon belül is az EU által meghatározott ún. kritikus elemek (pl. ritkaföldfémek, fluorit, volfrám, berillium, nióbium) tanulmányozására, pozitív geokémiai anomáliák keresésére - koncentráló projekt lehetőséget biztosít arra, hogy a szokásosnál sokkal nagyobb mennyiségű mintát vizsgáljunk. Ennek köszönhetően most kezdem közvetlenül érezni azt, hogy a gazdaságilag fejlett országok - ahol évtizedek óta jó anyagi, műszeres és személyi háttérrel rendelkeznek - miért tudnak sikeresebbek lenni az ásványtani kutatásokban. Hiszen a természettudományok döntő része, így az ásványtan is roppant műszerigényes, éppen ezért igen drága. Sok pénzbe kerül nemcsak a műszerek beszerzése, a fejlesztése, de fenntartása egyaránt. De pénzt igényel a jól kvalifikált személyi háttér biztosítása is. Nos, ennek a pályázatnak köszönhetően két évig (egész pontosan az írásomtól számítva még 10 hónapig) biztosítva van számunkra ez a környezet, de hogy utána mi lesz, az a jelenleg zajló munkák folytatásaként benyújtott pályázatok eredményességének függvénye.

Terméselemek (ötvözetek)

Paraschachnerit - Ag3Hg2, rombos

Szürke, frissen erősen fémfényű, idővel fénytelenné váló, 1-2 mm-t elérő vaskos tömegei a rudabányai Adolf bányarész kovásodott limonitjában fordulnak elő. A tömeges fészkek szegélyét legtöbbször cerusszit és malachit köríti. A mikroszondás elemzés szerint az aggregátumok sokszor paraschachnerit és egy eddig ismeretlen ezüstamalgám összenövéséből állnak (1. ábra). A mikroszondás (WDS) elemzés Zajzon Norbert (Miskolci Egyetem = ME), a röntgen-pordiffrakciós vizsgálat Fehér Béla (Herman Ottó Múzeum = HOM) munkája. A mintákat Koller Gábor (Pilisborosjenő) és Tóth László (Velence) adta vizsgálatra.

1. ábra

Szulfidok

A rombos aikinit (PbCuBiS3) - bizmutin (Bi2S3) sor tagjai közül:

Emilit: Pb10,7Cu10,7Bi21,3S48
Friedrichit: Pb5Cu5Bi7S18
Gladit: PbCuBi5S9
Hammarit: Pb2Cu2Bi4S9
Krupkait: PbCuBi3S6
Lindströmit: Pb3Cu3Bi7S15
Paarit: Pb1,7Cu1,7Bi6,3S12
Pekoit: PbCuBi11(S,Se)18

Acélszürke, fémfényű, 0,4 mm-t elérő, a fenti ásványok szoros összenövéséből álló tűs kristályok vagy elnyújtott aggregátumok a kovás telérkitöltések kalkopirittel-galenittel hintett példányaiból eddig egy alkalommal kerültek elő a szűzvári (Pátka) fluorit-polimetallikus ércesedésből (2. ábra).

2. ábra
Az elkészült mikroszondás (WDS) elemzések mérési eredményeit a Bi2S3-Pb2S2-Cu2S háromszögdiagramban ábrázoltuk (3. ábra).
3. ábra
Ezen látható, hogy a Cu-Pb-tartalmú bizmutintól a friedrichitig terjedő kémiai összetételeket rögzítettünk. Egy-egy kémiailag homogén fázis roppant kicsiny, mintegy 5-15 µm-es doménekből áll, és ezek együttese építi föl az aggregátumokat, melyek nem nagyobbak 0,2-0,4 mm-nél. Amint a 3. ábrán látható, több elemzési pont található a bizmutin és pekoit ideális kémiai összetétele között, illetve a gladit, emilit és hammarit elméleti összetételénél. De egy-két elemzési ponttal dokumentáltunk paarit, krupkait, lindströmit és friedrichit sztöchiometriát is (Szakáll és társai, 2013). Ilyen jellegű megjelenései az aikinit-bizmutin sor tagjainak - bár általában kevesebb fázissal dokumentálva - jól ismertek más lelőhelyeken is. Legjobban tanulmányozott közöttük az ausztriai Felbertal ércesedése (Topa és társai, 2002). A Kárpát-övezetben Borsabánya (Baia Borşa, Románia) ércesedésében mutattak ki hasonló ásványokat ebből a sorozatból, szintén mikroszondás elemzéssel (Cook, 1997). A mikroszondás (WDS) elemzéseket Zajzon Norbert (ME) végezte. A 2010. évi MAMIT-táborban gyűjtött anyagban, terepen Tóth László (Velence) már észrevette a kicsiny tűket, végül a minta Horváth István (Miskolc) közvetítésével került hozzánk vizsgálatra.

Eszkimóit - Ag7Pb10Bi15S36, monoklin
Pavonit - (Ag, Cu)(Bi, Pb)3S5, monoklin

Vasfekete, fémfényű, 0,5-1 cm-t elérő vaskos tömegek kovásodott telérkitöltésekben ritkán fordulnak elő a nagybörzsönyi Felső-Rózsa-táró hányóján (4. ábra).

4. ábra
Ebben az anyagban a pavonit eszkimóittal van szorosan összenőve a pásztázó elektronmikroszkópos felvételek szerint (5. ábra).
5. ábra
A felvételen látható, hogy a pavonit alaktalan tömegei az eszkimóit léces kristályait körítik. A mikroszondás (WDS) elemzések Zajzon Norbert (ME), míg a röntgen-pordiffrakciós vizsgálat Kristály Ferenc (ME) munkája. A mintát Koller Gábor (Pilisborosjenő) gyűjtötte.

Halogenidek

Eglestonit - Hg6Cl3O2H, köbös

Frissen narancssárga, de fényérzékenysége miatt lassan borsárgává, barnává, majd feketévé váló, gyémántfényű szemcséi, vagy ritkán megfigyelhető, 0,1 mm-t elérő rombdodekaéderes termetű kristályai a rudabányai Adolf bányarész higanyban gazdag, kovásodott limonitjának üregeiből kerültek elő. Az üregekben malachit és higanycseppek kísérik (6. ábra). A röntgen-pordiffrakciós vizsgálat Fehér Béla (HOM), az EDS-elemzés Szakáll Sándor (ME) munkája. A mintákat Tóth László (Velence) adta vizsgálatra.

6. ábra

Oxidok

Fluornátropiroklor - (Na, Ca)2Nb2(O, OH)6F , köbös

Apró, 5-15 µm-es kubooktaéderek formájában mutatták ki mikroszondás elemzéssel a hosszúhetényi Köves-tető fonolitjában. Idiomorf kristályai alkáli piroxénekbe és káliföldpátokba vannak ágyazva (7. ábra). A mikroszondás (WDS) elemzés Viera Kollárová (Pozsony) munkája. A mintát Papp Csaba (Pécs) gyűjtötte.

7. ábra

Kolumbit-(Fe) - (Fe, Mn)(Nb, Ta)2O6, rombos

Egy hazai viszonylatban igen érdekes, Nb-Ta-Ti-(W-Sn) elemekkel jellemezhető ásványegyüttes egyik már meghatározott tagja, mely a bükkszentkereszti Felső-Bagoly-hegyen lévő kvarc-ortoklász-domináns pegmatitokban található. Táblás, 20-50 µm-es kristályai orientáltan összenőve helyezkednek el rutilban (8. ábra). Az így létrejött aggregátumok elérik a 0,5-1,5 mm-t. A mikroszondás elemzések szerint magas Mn-tartalmú. A befogadó rutil legtöbbször kémiailag zónás, melyet a ritmikusan változó Nb-Ta-W- vagy Sn-tartalom okoz. EDS-elemzéssel (Zajzon Norbert) és röntgen-pordiffrakciós vizsgálattal (Kristály Ferenc) lett meghatározva. A vizsgált mintákat Gál Péter (Miskolc) gyűjtötte a CriticEl projekt keretében.

8. ábra

Karbonátok

Kalcioancilit-(Ce) - (Ca, Sr)Ce3(CO3)4(OH)3 • H2O, monoklin

Sárga, üvegfényű, 0,1 mm-t elérő áloktaéderes kristályai a hosszúhetényi Köves-tető miarolitos üregekben viszonylag gazdag fonolitjából kerültek elő (9. ábra). Az üregekben nátrolitkristályok kísérik. Érdemes megjegyezni, hogy kristályai szinte mindig kémiai zónásságot mutatnak, mely a Ca-Sr, illetve a Ce-La (esetenként a többi ritkaföldfém) arányának változásából adódik (12. ábra). Mikroszondás (WDS) elemzéssel (Viera Kollárová) és röntgen-pordiffrakciós vizsgálattal (Fehér Béla) lett kimutatva. A vizsgált mintát Papp Csaba (Pécs) gyűjtötte.

9. ábra

Lantanit-(Ce) - (Ce, La)2(CO3)3 • 8H2O, rombos

Vastagtáblás, 20-30 µm-t elérő kristályai káliföldpát- és albitkristályok közötti üregekben helyezkednek el a hosszúhetényi Köves-tető fonolitjában (10. ábra). Másodlagosan képződött korábbi ritkaföldfém-ásványokból. Mikroszondás elemzéssel lett kimutatva. A mikroszondás (WDS) elemzés Viera Kollárová (Pozsony) munkája. A mintát a CriticEl projekt keretében gyűjtöttük egy terepi mintagyűjtés keretében.

10. ábra

Foszfátok, arzenátok

Kintoreit - PbFe3(PO4)2(OH, H2O)6, trigonális

Vajszínű, 0,2 mm-es aggregátumait szorosan összenőtt romboéderek építik föl. Egy alkalommal került elő a szűzvári (Pátka) fluorit-polimetallikus ércesedés meddőhányóján, kovásodott telérkitöltés apró üregében (Szakáll és társai, 2013). Mikroszondás (WDS) elemzéssel (Viera Kollárová) és röntgen-pordiffrakciós vizsgálattal (Fehér Béla) lett kimutatva. A vizsgált mintát Horváth Tibor (Budapest) gyűjtötte.

Türkiz - Cu(Al, Fe)6(PO4)4(OH)8 • 4H2O, triklin

Kékeszöld, áttetsző táblás kristályai, melyek legyezőszerű halmazokat alkotnak 0,2-0,4 mm-es méretűek (11. ábra). A parádfürdői Fehér-kő kovás-baritos ereket tartalmazó, másodlagos ásványokban gazdag feltárásából került elő egy alkalommal más arzenátok társaságában. Mikroszondás (WDS) elemzéssel (Viera Kollárová) és röntgen-pordiffrakciós vizsgálattal (Fehér Béla) lett meghatározva. A vizsgált mintát Körmendy Regina (Budapest) gyűjtötte.

11. ábra

Szilikátok

Bafertiszit - Ba(Fe, Mn)2TiOSi2O7(OH,F)2, monoklin

Lemezes kristályai párhuzamos összenövéssel 5-15 µm-es aggregátumokat alkotnak a Kisújbánya melletti Szamár-hegy fonolitjában (12. ábra). Aggregátumait alkáli piroxén (egirin) övezi. Az anyagról kicsinysége miatt csak mikroszondás vizsgálat készült, elemzője Viera Kollárová (Pozsonyi Földtani Intézet). A mintát a CriticEl projekt keretében gyűjtöttük egy terepi mintagyűjtés keretében.

12. ábra

Cerit-(Ce) - (Ce, Ca)9(Mg, Fe)Si7(O,OH,F)28 , trigonális

10-30 µm-es szemcsék formájában mutatták ki mikroszondás elemzéssel a hosszúhetényi Köves-tető fonolitjában (13. ábra). Alkáli piroxénekkel és nefelinnel együtt fordul elő. A mikroszondás (WDS) elemzés Viera Kollárová (Pozsony) munkája. A mintát Papp Csaba (Pécs) gyűjtötte.

13. ábra

Dumortierit - Al7(BO3)(SiO4)3O3 , rombos

Járulékos kőzetalkotóként kétféle típusát mutatták ki a dunavarsányi kavicstelep gneisz-kavicsaiból (Váczi & Spránitz, 2014). Az egyik típusban halványkék, 150-1250 µm-es, megnyúlt vagy tűs-sugaras szemcsék elszórtan helyezkednek el a gneisz uralkodó kőzetalkotói (plagioklász, káliföldpát, kvarc) között, melyeket esetenként andaluzit, sillimanit és csillámok kísérnek (14. ábra). A másik típusban a gneisz egy durvaszemcsés pegmatitos érkitöltésében helyezkednek el a dumortierit 200-300 µm-es megnyúlt aggregátumai, melyeket több mm-es cordierit kísér. A meghatározást polarizációs mikroszkóppal, Raman-spektroszkóppal és EDS-elemzéssel végezték. Érdemes megemlíteni, hogy megpróbálták a gneisz eredeti forrásterületét is nyomozni összehasonlító vizsgálatokkal, melyet nagy valószínűséggel az ausztriai Klein-Pöchlarn és Ebersdorf közötti kőfejtőkre tesznek, ezek a Duna közvetlen közelében helyezkednek el.

14. ábra

Fluoroflogopit - KMg3(Si3Al)O10(F,OH)2, monoklin

Színtelen, esetenként halványsárga, gyöngyházfényű táblás kristályokból álló halmazai a bükkszentkereszti Felső-Bagoly-hegy foszfatitjában jelennek meg. A pikkelyes halmazok kvarcba és karbonáttartalmú fluorapatitba ágyazódnak be (15. ábra). Mikroszondás (WDS) elemzéssel (Fehér Béla) és röntgen-pordiffrakciós vizsgálattal (Kristály Ferenc) lett kimutatva. A vizsgált foszfatit-mintákat a CriticEl projekt munkatársai (Németh Norbert, Tóth Szabolcs, Zajzon Norbert) gyűjtötték.

15. ábra

Foitit - [](Fe2Al)Al6Si6O18(BO3)3(OH)4, trigonális
Magneziofoitit - [](Mg2Al)Al6Si6O18(BO3)3(OH)4, trigonális

A nagybörzsönyi ércesedésben finom, fehér tűk szálas halmazaiként megjelenő hidrotermás eredetű turmalint Koch (1957) ismertette először. Később félmennyiségi EDS-elemzések alapján - ma már látható, hogy helytelenül - drávit néven említették (pl. Szakáll és társai, 2012). Az újabban elvégzett mennyiségi kémiai elemzés alapján kiderült, hogy a tűk két turmalin-ásvány, a foitit és a magneziofoitit összenövéseként jellemezhetők (16. ábra). A mikroszondás (WDS) elemzés Fehér Béla (HOM) munkája. A vizsgált minta a Herman Ottó Múzeum anyagából származik.

16. ábra

Kalciokataplejit - CaZrSi3O9 • 2H2O, rombos

20-40 µm-es halmazait a hosszúhetényi Köves-tető fonolitjában mutattuk ki mikroszondás elemzéssel (17. ábra). Alkáli piroxének, káliföldpátok és cirkon kísérik. A mikroszondás (WDS) elemzés Viera Kollárová (Pozsony) munkája. A vizsgált mintát Papp Csaba (Pécs) gyűjtötte.

17. ábra

Köszönetnyilvánítás

A tanulmány a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0005 jelű projekt részeként, a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területén működő Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ tevékenységének részeként, az Új Széchenyi Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Irodalom

Cook, N. J. (1997): Bismuth and bismuth-antimony sulphosalts from Neogene vein mineralisation, Baia Borşa, Maramureş, Romania. Mineralogical Magazine, 61, 387-409.
Koch, S. (1957): Hydrothermal tourmaline from Nagybörzsöny. Acta Mineralogica-Petrographica, 10, 47-50.
Szakáll S., Fehér B., Kristály F. & Zajzon N. (2012): A nagybörzsönyi Rózsa-hegy ércesedésének ásványai. Geoda, 22/3, 16-47.
Szakáll S., Fehér B., Kristály F. & Zajzon N. (2013): A pátkai Szűzvári-malom fluorit-polimetallikus ércesedésének ásványparagenezise. In: Molnár J. (szerk.): A Pátka-Szűzvár egykori fluorit- és ércelőfordulásunk újraértékelése. Criticel monográfiák 3. Miskolci Egyetem, Miskolc (megjelenés alatt).
Topa, D., Makovicky, E. & Paar, W. H. (2002): Composition ranges and exsolution pairs for the members of the bismuthinite-aikinite series from Felbertal, Austria. Canadian Mineralogist, 40, 849-869.
Váczi B. & Spránitz T. (2014): Új magyarországi ásványfajok a Duna pleisztocén kavicsösszletéből és földtani jelentőségük. TDK dolgozat, ELTE, Budapest.

Szakáll Sándor
Miskolci Egyetem, Ásvány- és Kőzettani Tanszék
3515 Miskolc-Egyetemváros
üzenet küldése

Vissza az új hazai ásványfajok oldalra

Vissza a kezdőlaphoz