uj-emblema
Levelezési cím: 1725 Pesterzsébet 1, Pf.: 254
Ásványbörzék
TáborokOn-line boltGeodaGalériaHírekE-mail
Nyitólap
Miért érdemes tagnak lenni?
Szervezeti felépítés
Belépési nyilatkozat...
"Lelőhely"
"Kalauz"
Alapszabály
Új hazai ásványfajok
Magyarországi ásványfajok
Adó 1 százalék
Linkek
Börzenaptár regisztráció
English version
Az oldalt készítette:
Kriska Ádám
Tárhely szolgáltatónk
tarhelylogo
Partnereink:

dentotal.hu

Magyarországon 2009-ben kimutatott új ásványok

 

Terméselemek

Belendorffit - Cu7Hg6, trigonális

Frissen ezüstfehér, de hamar bronzszínűvé, később pedig fénytelen sötétbarnává váló filmszerű bevonatok, bekérgezések, ritkán izometrikus kristályok formájában jelenik meg vaskos kupritban a rudabányai Andrássy-I. bányarészben (1. ábra). Sokszor kuprit és termésréz határán figyelhető meg (2. ábra). Szűkebb környezetében még terméshigany jelenik meg. A mintákat Koller Gábor (Szentendre) bocsátotta a kutatók rendelkezésére. Röntgen-pordiffrakciós vizsgálat (Kristály Ferenc, Miskolci Egyetem) és kémiai elemzés (Zajzon Norbert, Miskolci Egyetem) bizonyítja jelenlétét.

1. ábra

2. ábra

Szulfidok

Imiterit - Ag2HgS2, monoklin

Néhány µm-es szemcsék vaskos akantitban a rudabányai ércesedés Andrássy-III. bányarészének limonitjából (3. ábra). Szűkebb környezetében cinnabarit és cerusszit is megjelenik. A vizsgált mintát Éhik János (Szuhogy) gyűjtötte. Mikroszondás elemzéssel Zajzon N. mutatta ki.

3. ábra

Roxbyit - Cu9S5, monoklin

Pirittörmeléket cementáló sötét acélkék, finom szemcsés halmazok a rudabányai ércesedés Andrássy-I. bányarészéből (4. ábra). A vizsgált mintát Éhik János (Szuhogy) bocsátotta rendelkezésre. Röntgen-pordiffrakciós vizsgálattal és EDS-elemzéssel Szakáll S. határozta meg.

4. ábra

Rucklidgeit - (Bi, Pb)3Te4, trigonális

Ónfehér, 0,4-0,7 cm-t elérő táblás kristályokból álló leveles halmazokként figyelték meg ritkán a gyöngyösoroszi Péter-Pál-akna meddőhányóján lévő kovás-kalcitos telérkitöltésekben, tetradimit kíséretében (5. ábra). A vizsgált gyöngyösoroszi példányban nem tartalmazott ólmot, viszont a tellúrt némi szelén kíséri bennük. A mintát Horváth Tibor (Budapest) gyűjtötte. Mikroszondás elemzéssel határozták meg Papp Gábor (MTM, Budapest) közreműködésével a londoni Természettudományi Múzeumban.

5. ábra

Halogenidek

Claringbullit - Cu4Cl(OH)7, hexagonális

Világoskék, 0,5-1 mm-t elérő leveles halmazok vaskos kuprit üregében (6. ábra). Szűkebb környezetében tintakék connellit is megfigyelhető. A rudabányai ércesedés Andrássy-I. bányarészének oxidációs zónájából került elő. A mintát Koller Gábor (Szentendre) bocsátotta vizsgálatra. Röntgen-pordiffrakciós vizsgálattal Fehér B. (Herman Ottó Múzeum) határozta meg.

6. ábra

Oxidok

Pirofánit - MnTiO3, trigonális

50-100 µm-es izometrikus kristályait a perkupai szerpentinitben mikroszondás elemzéssel Zajzon N. mutatta ki. Esetenként a kristályok magjában perovszkit jelenik meg (7. ábra). A vizsgált minta a Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből származik, az 1990-es évek elején lett gyűjtve.

7. ábra

Szulfátok

Ammóniomagneziovoltait - (NH4)2Mg5Fe3+3Al(SO4)12 • 18H2O , köbös

Halványsárga, barnássárga, 0,1-0,2 mm-t elérő, üvegfényű, oktaéderes vagy oktaéder-hexaéder kombinációjú kristályokként, illetve ezekből összeálló laza kérgek formájában jelenik meg a Pécs-vasasi nagy szén-külfejtésen képződő szulfátos kiválások között (8-9. ábra). Társaságában sokféle ammóniumtartalmú szulfát megjelenik: leginkább tschermigit, kisebb mennyiségben mohrit, clairit, boussingaultit, godovikovit. Az igen változatos szulfátos mintákat Papp Csaba (Pécs) bocsátotta vizsgálatra a kutatóknak. A sokirányú műszeres vizsgálattal jellemzett, tudományra új ásványt a méréseket végző kutatók (Szakáll S. és Sajó I.), miután bizonyítva látták annak újszerűségét, az IMA illetékes bizottságához nyújtották be elfogadásra. Az IMA 2009-040-es számon nyilvántartásba vett ásványt a bizottság a benyújtott adatokat figyelembe véve érvényesnek minősítette. Az ásvány neve a voltait rokonságában szokásos elnevezést alapul véve (lásd cinkovoltait), a káliumot helyettesítő ammóniára és a vasat részben helyettesítő magnéziumra utal. Jelenleg a tudományos publikáció előkészítése folyik.

8. ábra

9. ábra

Szilikátok

Kabazit-Mg - Mg0,75K0,50Ca0,50[Si9Al3O24] • 10H2O, trigonális

Színtelen, víztiszta, üvegfényű romboéderes kristályai elérik a 0,3-0,5 mm-t. A kristályok és néhány kristály szabálytalan összenövéséből álló aggregátumai halványbarna szaponit-bekérgezéseken általában szétszórva helyezkednek el (10. ábra). A példányok a Bazsi melletti Kalapos-tető bazalt kőfejtőjéből kerültek elő a MAMIT 2005-ös nyári táborában. A kabazit ásványsorban újszerű összetételű - a szilikátos vázon kívüli domináns kation a magnézium - fázisra Kónya Péter (MÁFI, Budapest) figyelt föl először mikroszondás vizsgálatai alapján. A tudományra új ásvány elfogadásához szükséges vizsgálatok elvégzéséhez (Kónya P. és Szakáll S.) bevontuk a Modenai Egyetem zeolitok kutatásában nagy tapasztalatokkal rendelkező kutatóit (G. Vezzalini, G. Montagna és S. Bigi). A vizsgálati adatsort közösen nyújtottuk be az IMA illetékes bizottságának. Az IMA 2009-060-as számon nyilvántartásba vett ásványt a bizottság a benyújtott adatokat figyelembe véve érvényesnek minősítette. A kabazit-Mg leírását tartalmazó publikáció jelenleg lektorálás alatt van az American Mineralogist című szaklapban. Az ásvány neve a zeolit ásványsoroknál szokásos szabályt követi: a sor neve után a szilikátos vázon kívüli domináns kation van jelezve. Az ásvány meghatározásához mindenképpen kémiai elemzésre van szükség, annál is inkább, mert Bazsiban teljesen hasonló megjelenéssel kimutattuk a kabazit-K ásványfajt is.

10. ábra

Szakáll Sándor
Miskolci Egyetem, Ásvány- és Kőzettani Tanszék
3515 Miskolc-Egyetemváros
E-mail: askszs@gold.uni-miskolc.hu

Vissza az új hazai ásványfajok oldalra

Vissza a kezdőlaphoz