Weboldalunk a jobb használhatóság érdekében sütiket alkalmaz.  Szolgáltatásaink használatával Ön beleegyezik a sütik alkalmazásába. További információk
uj-emblema
Levelezési cím: 1725 Pesterzsébet 1, Pf.: 254
Ásványbörzék
TáborokKiadványainkGeodaGalériaHírekE-mail
Nyitólap
Miért érdemes tagnak lenni?
Szervezeti felépítés
Belépési nyilatkozat...
TIT Ásványbarátok
"Kalauz"
Alapszabály
"Lelőhely"
Új hazai ásványfajok
Magyarországi ásványfajok
Adó 1 százalék
Linkek
Börzenaptár regisztráció
English version
Az oldalt készítette:
Kriska Ádám
Tárhely szolgáltatónk
tarhelylogo
Partnereink:

dentotal.hu

Magyarországon 2006-ban kimutatott új ásványok

 

Az új ásványokat bemutató éves összeállításunk több szempontból is kivételesnek mondható. Kivételes, mert két, a tudományra is új ásványt mutattak ki hazánk területén. Abban is kivételes, hogy ennyi új ásvány egy év alatt talán még nem lett kimutatva. Tehát továbbra is érdemes nyitott szemmel járnunk, minden apróságot összegyűjtenünk, mert biztosan állítható, hogy még sok-sok érdekesség található hazánkban. Ezek után már csak annyit kívánhatunk, hogy a 2007-es év ne legyen ennél rosszabb…

Szulfidok

Jonassonit Au(Bi,Pb)5S4

A Nemzetközi Ásványtani Szövetség (IMA) Új Ásványok és Ásványnevek Bizottsága által 2004-ben elfogadott új ásvány, melynek publikálása 2006. őszén történt meg (Paar és társai, 2006). Ónfehér, fémfényű, 500 µm-t elérő szemcsék formájában mutatták ki arzenopirit, bizmutin és termésbizmut társaságában. Nagybörzsöny mel-lett, az Alsó-Rózsa-táró meddőhányóján gyűjtött példányokból mutatták ki először elektron-mikroszondás elem-zéssel. Számos más érctelep szulfidos anyagában is azonosították, de a jonassonit típuslelőhelye a leírók szerint Nagybörzsöny. Az ásványt a szerzők Ian Roy Jonasson geológusról (Kanadai Geológiai Szolgálat, Ottawa) ne-vezték el.

Karbonátok

Kochsándorit CaAl2(CO3)2(OH)4 • H2O

A Nemzetközi Ásványtani Szövetség (IMA) Új Ásványok és Ásványnevek Bizottsága által 2004-ben elfogadott új ásvány, melynek publikálása a Canadian Mineralogist szaklapban folyamatban van (szerzők: Sajó I. és Szakáll S.). A kochsándorit a mányi széntelepből került elő, a szénben lévő fehér, tűs-sugaras szerkezetű gömbös aggre-gátumok fő alkotója (a lelőhelyről részletesen lásd: Horváth, 2006). Ezek az aggregátumok 2-4 mm átmérőt érnek el, melyben a kochsándorit léces kristályainak hossza 200-400, míg szélessége 2-10 µm. Társult ásványok: böhmit, kalcit, gibbsit, kaolinit, gipsz, felsőbányait. Az első példányokat Kövecses-Varga Lajos (Siófok) gyűjtöt-te és adta át a kutatóknak vizsgálatra. Később a kochsándoritot sikerült kimutatni a tatabányai széntelepben a 20. század első felében gyűjtött, böhmit-domináns aggregátumokban is. Ezekben a kochsándorit léces kristályai 200-600 µm hosszúságúak.
Az ásványt a leírók Koch Sándorról (1896-1983), a magyar mineralógia egyik legnagyobb alakjáról nevezték el.

Szulfátok

Ardealit Ca2H(SO4)(PO4) • 4H2O

Az aggteleki Baradla-barlang Libanon-termében, denevérguanóban előforduló 4-8 cm-es, piszkosfehér, földes jellegű halmazok egyik komponense. Kíséretében a műszeres vizsgálatok szerint gipsz található. Az ardealit kristályai nyúlt prizmásak és 10-30 µm hosszúságúak. (A gipsz kristályai is hasonló nagyságúak, csak lencse alakúak.) A mintát Salamon Gábor (Aggtelek) és Lévai Zsolt (Miskolc) gyűjtötte a Herman Ottó Múzeum részé-re 1992-ben. A röntgen-pordiffrakciós felvételt Szakáll Sándor (Miskolci Egyetem, Miskolc), míg a SEM/EDS (pásztázó elektronmikroszkópos-energiadiszperzív spektrométeres) vizsgálatot Kovács Árpád és Szakáll Sándor (ME, Miskolc) végezték.

Godovikovit (NH4)(Al,Fe3+)(SO4)2

Vajszínű vagy halvány rózsaszín, finomkristályos bekérgezéseket alkot, szoros összenövésben voltaittal és kieserittel (2. ábra). Pécs-Vasason, az egykori Petőfi-akna nagy külfejtésében egyes feltárásokban található re-cens szulfátos kiválások egyik alkotója. A példányt Papp Csaba (Pécs) gyűjtötte. A röntgen-pordiffrakciós felvé-telt Kristály Ferenc és Szakáll Sándor (ME, Miskolc), míg a SEM/EDS vizsgálatot Kovács Árpád és Szakáll Sándor (ME, Miskolc) végezték.

Jefremovit (NH4)2Mg2(SO4)3

Világosbarna aggregátumok vagy bekérgezések formájában fordul elő mascagnin és mohrit társaságában tschermigit üregeiben a komlói III. légakna meddőhányóján képződő recens szulfátok között. Az itteni ammóni-um-szulfátok a pirit/markazit és a szerves anyagok bomlásának során képződnek, a hányó lassú égése során. A példányt Papp Csaba (Pécs) gyűjtötte. A röntgen-pordiffrakciós felvételt Kristály Ferenc és Szakáll Sándor (ME, Miskolc), a SEM/EDS vizsgálatot Kovács Árpád és Szakáll Sándor (ME, Miskolc) végezték.

Kálitimsó KAl(SO4)2 • 12H2O

Színtelen, 0,5 mm-t elérő oktaéderes kristályok formájában jelenik meg a komlói III. légakna meddőhányóján képződő recens szulfátok között. A példányt Papp Csaba (Pécs) gyűjtötte. Társaságában tschermigit, alunogén, clairit és még sokféle más szulfátásvány lett kimutatva röntgen-pordiffrakciós és SEM/EDS módszerekkel. A műszeres vizsgálatokat Kristály Ferenc, Szakáll Sándor és Kovács Árpád (ME, Miskolc) végezték.

Khademit Al[(F,OH)(SO4)] • 5H2O

Hófehér, 10 µm-es vékony táblás kristályokból összeálló, gömbös-vesés felszínű bekérgezéseket alkot gipsz társaságában, a felsőpetényi nemesagyagbánya altárójának a falán (3. ábra). A ritka khademit-tartalmú mintákat Krisztián István (Újfehértó) gyűjtötte. A röntgen-pordiffrakciós felvételt Szakáll Sándor (ME, Miskolc), a SEM/EDS vizsgálatot Kovács Árpád és Szakáll Sándor (ME, Miskolc) végezték. A fluor kimutatása Fehérvári István (ME, Miskolc) munkája.

Kieserit MgSO4 • H2O

Piszkosfehér, halványszürke, finomszemcsés bekérgezések formájában jelenik meg hexahidrittel és godovikovittal együtt a Pécs-Vasas melletti egykori Petőfi-akna nagy külfejtésének egyes feltárásaiban. Minden bizonnyal hexahidritből képződött vízvesztéssel. A röntgen-pordiffrakciós felvételt Kristály Ferenc és Szakáll Sándor (ME, Miskolc), a termikus vizsgálatot Zajzon Norbert (ME, Miskolc), míg a SEM/EDS vizsgálatot Ko-vács Árpád és Szakáll Sándor (ME, Miskolc) végezték.

Metavoltin K2Na6Fe2+Fe63+[O2(SO4)12] • 18 H2O

Mézsárga, sárgásbarna, 0,1 mm-t elérő, zömök prizmás vagy táblás kristályokból álló bekérgezései a komlói III. légakna meddőhányóján képződő egyéb szulfátok társaságában lettek kimutatva. Leggyakoribb kísérőásványa a tschermigit, leginkább ennek repedéseiben jelenik meg (4. ábra). Az első mintákat Papp Csaba (Pécs) gyűjtötte. A röntgen-pordiffrakciós felvételt Kristály Ferenc és Szakáll Sándor (ME, Miskolc), míg a SEM/EDS vizsgálatot Kovács Árpád és Szakáll Sándor (ME, Miskolc) végezték.

Mohrit (NH4)2Fe2+(SO4)2 • 6H2O

Citromsárga vagy barnássárga, 0,05 mm-t elérő álhatszöges táblás kristályai 0,5-2 mm-es laza aggregátumokat képeznek tschermigit üregeiben (5. ábra). A mohrit és tschermigit a komlói III. légakna meddőhányóján képző-dött a lassan égő hányó szerves anyagából és málló piritjéből. Az első mintákat Papp Csaba (Pécs) gyűjtötte. A röntgen-pordiffrakciós felvételt Kristály Ferenc és Szakáll Sándor (ME, Miskolc), míg a SEM/EDS vizsgálatot Kovács Árpád és Szakáll Sándor (ME, Miskolc) végezték. Az ammónium kimutatását Bartha Andrásnak (MÁFI, Budapest) köszönjük.

Ramsbeckit (Cu,Zn)1302Zn2[(OH)22(SO4)4] • 6 H2O

Smaragdzöld, 0,5 mm-t elérő izometrikus vagy vastag táblás kristályai földes smithsonit apró üregeiben igen ritkán fordultak elő Rudabányán (6. ábra). Az eddigi egyetlen – műszeres vizsgálattal azonosított – példányt 1995-ben az Adolf-bánya másodlagos Zn-Pb-Cu-ásványokban gazdag smithsonitos feltárásában gyűjtötték egy rudabányai gyűjtőút során a MAMIT tagjai. A meghatározást bizonyító röntgen-diffrakciós felvételt Fehér Béla (HOM, Miskolc), míg a SEM/EDS vizsgálatot Kovács Árpád és Szakáll Sándor (ME, Miskolc) végezték.

Sabieit (NH4)Fe3+(SO4)2

Fehér, porszerű halmazai jefremovit és mohrit szoros együttesében észlelhetők tschermigit üregeiben a komlói III. légakna meddőhányóján képződő recens szulfátok között. A példányt Papp Csaba (Pécs) gyűjtötte. A rönt-gen-pordiffrakciós felvételt Kristály Ferenc és Szakáll Sándor (ME, Miskolc), míg a SEM/EDS vizsgálatot Ko-vács Árpád és Szakáll Sándor (ME, Miskolc) végezték.

Foszfátok és arzenátok

Corkit PbFe33+[(SO4)(PO4)(OH)6]

Olajzöld, 0,5-2 mm vastagságú bekérgezései, göcsörtös felületű halmazai erősen kovásodott magmatit kilúgozott üregeiben kerültek elő jarosit és goethit társaságában Miskolc-Diósgyőr mellett, a Fényes-tető északi oldalán található feltárásokban (7. ábra). Az első mintákat Pósa Tamás és Tavas László (Miskolc) gyűjtötték 1994-ben. A meghatározást bizonyító röntgen-pordiffrakciós felvételt Sajó István (MTA KKKI, Budapest), míg a SEM/EDS vizsgálatot Kovács Árpád és Szakáll Sándor (ME, Miskolc) végezték.

Foszfosziderit Fe3+(PO4) • 2 H2O

Piszkosfehér, 2-6 mm-es porózus halmazai, bekérgezései erősen kovásodott magmatit kilúgozott üregeiben ke-rültek elő jarosittal, goethittel és corkittal együtt Miskolc-Diósgyőr mellett, a Fényes-tető északi oldalán található feltárásokban (8. ábra). Az első mintákat Pósa Tamás és Tavas László (Miskolc) gyűjtötték. A meghatározást bizonyító röntgen-pordiffrakciós felvételt Szakáll Sándor (ME, Miskolc), míg a SEM/EDS vizsgálatot Kovács Árpád és Szakáll Sándor (ME, Miskolc) végezték.

Hinsdalit PbAl3[(SO4)(PO4)(OH)6]

Fehér, gyöngyházfényű, 1-2 mm-es táblás kristályok, ezekből összeálló legyezős halmazok formájában került elő a nadapi Meleg-hegy DNy-i oldalán található erősen kovásodott magmatit üregeiben (9. ábra). Az első mintákat Tóth László (Halásztelek) gyűjtötte 1999-ben. A meghatározáshoz szükséges röntgen-pordiffrakciós felvételt Szakáll Sándor (ME, Miskolc), míg a SEM/EDS vizsgálatot Kovács Árpád és Szakáll Sándor (ME, Miskolc) végezték. Ez utóbbi vizsgálat alapján megfigyelhető, hogy a hinsdalitkristályok magja mindig alunitból áll. Az alunitkristályok növekedése során a megváltozott oldatösszetétel (kálium helyett ólom, illetve kén helyett rész-ben foszfor beépülése a szerkezetbe) eredményezte a hinsdalit létrejöttét.

Kalkofillit Cu9[Al(AsO4)2(SO4)1,5(OH)12] • 18 H2O

Világos zöldeskék, átlátszó-áttetsző, 0,4 mm-t elérő hatszöges táblás kristályok formájában igen ritkán jelenik meg a parádfürdői Fehér-kő déli oldalán található kvarctelérek üregeiben (10. ábra). Az eddigi egyetlen mintát Tóth László (Halásztelek) gyűjtötte 2006-ban. A meghatározást bizonyító röntgen-diffrakciós felvételt Fehér Béla (HOM, Miskolc), míg a SEM/EDS vizsgálatot Kovács Árpád és Szakáll Sándor (ME, Miskolc) végezték.

Sabelliit (Cu,Zn)2Zn[(As,Sb)O4(OH)3]

Világoskék, világos zöldeskék, 0,3 mm vastagságú bevonatok, gömbös halmazok vagy 0,5 mm-es fészkek for-dultak elő a balatonfüredi Hajógyári kőfejtő dolomitjának repedéseiben. Kíséretében azurit és malachit jelenik meg (11. ábra). Tetraedrit mállásából keletkezett az előbb említett másodlagos ásványokkal együtt. Az első min-tákat Buzsáki György és Mozgai Zsolt gyűjtötte 1995-ben. A műszeres vizsgálatok a HOM gyűjteményében lévő példányokon készültek. A röntgen-pordiffrakciós felvételt Szakáll Sándor (ME, Miskolc), míg a SEM/EDS vizs-gálatot Kovács Árpád és Szakáll Sándor (ME, Miskolc) végezték.

Szilikátok

Osumilit-(Mg) (K,Na)2(Mg,Fe2+)2(Al,Fe3+)3[(Si,Al)12O30]

A Badacsony Ny-i oldalában lévő badacsonytördemici bazaltkőfejtőből származó – döntően kvarcból álló – ún. buchitos xenolitban mutatták ki. A fehér, durvaszemcsés kvarcban sötétszürke-fekete, üvegszerű érkitöltések figyelhetők meg. Ezekben a főként kőzetüvegből álló erekben egyedül, vagy cordierittel, magnetittel és ortopiroxénekkel szoros együttesben találhatók az osumilit-(Mg) 50-100 µm-es, xenomorf vagy hipidiomorf szemcséi. Az ásvány meghatározását elektron-mikroszondás elemzéssel végezte Török Kálmán (ELGI, Buda-pest).

Irodalom

Horváth I. (2006): Mány 2006. Geoda, XVI/3, 29-31.
Paar, W. H., Putz, H., Topa, D., Roberts, A. C., Stanley, C. J. & Culetto, F. J. (2006): Jonassonite, Au(Bi, Pb)5S4, a new mineral species from Nagybörzsöny, Hungary. Canadian Mineralogist, 44, 1127-1136.

Szakáll Sándor
Miskolci Egyetem, Ásvány- és Kőzettani Tanszék
3515 Miskolc-Egyetemváros
E-mail: askszs@gold.uni-miskolc.hu

Vissza az új hazai ásványfajok oldalra

Vissza a kezdőlaphoz