uj-emblema
Levelezési cím: 1725 Pesterzsébet 1, Pf.: 254
Ásványbörzék
TáborokOn-line boltGeodaGalériaHírekE-mail
Nyitólap
Miért érdemes tagnak lenni?
Szervezeti felépítés
Belépési nyilatkozat...
"Lelőhely"
"Kalauz"
Alapszabály
Új hazai ásványfajok
Magyarországi ásványfajok
Adó 1 százalék
Linkek
Börzenaptár regisztráció
English version
Az oldalt készítette:
Kriska Ádám
Tárhely szolgáltatónk
tarhelylogo
Partnereink:

dentotal.hu

Magyarországon 2002-ben kimutatott új ásványok

Geoda, 2002/3. szám, 3-4. oldal

 

Az utóbbi tíz esztendőben még nem fordult elő, hogy ilyen kevés fajjal gyarapodjunk. Ennek oka összetett: amint alább látható, az újdonságok mérete egyöntetűen 1 mm alatti, ez a tendencia sajnos alapvetően folytatódni fog. Az ilyen kis méretű fázisokra figyelni képes (figyelni akaró-tudó, hiszen ehhez fénymikroszkóp szükséges) gyűjtők száma ugyanolyan kevés, mint néhány évvel ezelőtt. A kis méretű ásványok vizsgálatára alkalmas műszerek száma ugyanakkor hazánkban nem növekedett, sőt a kutatók nagy részének más irányú elfoglaltsága miatt ilyen célokra egyre kevésbé használják. Igazi kitörési pontot az jelentene, ha sikerülne olyan műszereket közös célunk elérésére állítani, melyekkel sokkal nagyobb mintaszámmal végezhetnénk vizsgálatokat. Egy másik lehetőség az lehetne, ha végre tudnánk jó elektronmikroszondás elemzéseket nagy mintaszámmal végezni. (Nemcsak külföldön, kevés mintán végeztetni). Hiszen az újabb zeolit-, amfibol- és piroxén-nevezéktanban a kémiai összetételben lévő különbségekkel (a zeolitoknál például az uralkodó kationok aránya alapján) számos új fajt állapítottak meg, melyek közül nem egy hazánkban is előfordulhat. Erre egy példát jelez számunkra a phillipsit-K friss kimutatása.

A terméselemek és rokon vegyületek köréből

Moissanit SiC

Acélkék, hatszöges táblás, 60-100 µm-es kristályait pleisztocén törmelékes üledékben mutatták ki az Üveghuta-5 sz. fúrás anyagában, kozmikus eredetű, becsapódási eseményre utaló más ásvánnyal együtt (sokk metamorfózist szenvedett kvarc). A kimutatást Szöőr Gyula és társai (Debreceni Egyetem, illetve MTA Atommagkutató Intézet) végezték. Itt jegyezzük meg, hogy évekkel korábban Papp Csaba (Pécs) is talált 0,5 mm-es, táblás moissanit-kristályokat néhány mecseki patak hordalékában, azonban tekintettel arra, hogy a SiC karborundum néven elterjedt, széles körben felhasznált vegyület, jelenlétét óvatosan kezeltük (hiszen nem lehetett eldönteni, hogy mesterséges vagy természetes eredetű-e).

A szulfátok és rokon vegyületek köréből

Ferrimolibdit Fe3+2(Mo6+O4)3 • 8H2O

Halványsárga, 0,5-1 mm-es bekérgezései molibdenitpikkelyek felületén ritkán találhatók a recski mélyszinti ércesedés anyagában. A mintát Detrich Balázs (Zalaegerszeg) találta a recski érces hányó rekultivációja közben. Röntgendiffrakciós felvétel (Fehér Béla) és EDS-elemzés (Kovács Árpád) bizonyítja jelenlétét.

A foszfátok köréből

Goyazit SrAl3(PO4)2(OH)5 • H2O

Mikroszkopikus méretű szemcsékként a soproni leukofillitben kimutatott foszfátos ásványegyüttes (lazulit, goyazit, apatit) egyik tagjaként mutatta ki Török Kálmán (ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszék), elektronmikroszondás elemzéssel.

A szilikátok köréből

Phillipsit-K (K,Na,Ca0,5)x[AlxSi16-xO32] • 12H2O

Prizmás termetű, színtelen, 0,1-0,4 mm-es, négyes ikerkristályai Mátraszentimre mellett, a Kövecses-patak feltárásában, a miocén andezit repedéseinek falán hasonló méretű kabazit-Ca romboéderekkel együtt fordulnak elő. A mintákat Detrich Balázs (Zalaegerszeg) és Kovács Ferenc (Kecskemét) gyűjtötte. Az elektronmikroszondás elemzést Giovanna Vezzalini (Modenai Egyetem) végezte.
Érdemes megjegyezni, hogy a bazaltok hólyagüregeiben igen gyakran megjelenő phillipsitek hazánkban (az eddigi vegyelemzések szerint) a phillipsit-Ca fajt képviselik.

 

Szakáll Sándor

Vissza az új hazai ásványfajok oldalra

Vissza a kezdőlaphoz