uj-emblema
Levelezési cím: 1725 Pesterzsébet 1, Pf.: 254
Ásványbörzék
TáborokOn-line boltGeodaGalériaHírekE-mail
Nyitólap
Miért érdemes tagnak lenni?
Szervezeti felépítés
Belépési nyilatkozat...
"Lelőhely"
"Kalauz"
Alapszabály
Új hazai ásványfajok
Magyarországi ásványfajok
Adó 1 százalék
Linkek
Börzenaptár regisztráció
English version
Az oldalt készítette:
Kriska Ádám
Tárhely szolgáltatónk
tarhelylogo
Partnereink:

dentotal.hu

Magyarországon 2000-ben meghatározott ásványok

Geoda, 2000/3. szám, 10-15. oldal

 

Újabb kilenc ásvánnyal lettünk gazdagabbak idén, közöttük számos nemzetközi mércével mérve is ritkaság. A lelőhelyek között vannak szinte állandóan szereplők (mint Rudabánya), de vannak olyanok is, amelyekről eddig szinte semmit nem tudtunk (Badacsonyörs). Érdemes tehát úgy tervezni terepi útjainkat, hogy ne csak a “népszerű” feltárásokat látogassuk, hanem legyünk bátrak és olyanokra is szakítsunk időt, amelyekről szinte semmi információnk nincs. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy minden “sebhely” a földfelszínen egy potenciális lelőhely számunkra. Legyen az egy apró táró, meddőhányó, erdészeti út feltárása, gázvezeték árkolása stb.

A kilenc új faj mellett egy ásványt remélhetően véglegesen megerősítettünk (rosasit), illetve hozzájuk még három zeolitásvány került, melyek ugyan nem teljesen újak, de csak az elvégzett kémiai elemzés alapján lehetett az új nevezéktannak megfelelően besorolni őket.

Így jelenleg összesen 491 ásványt ismerünk az ország területén (a Szakáll-Szabó-Fehér kötet listáját alapul véve).

 

Terméselemek

Kolimit Cu7Hg6

A szferosziderites érc üregeit, repedéseit kitöltve önállóan, illetve termésrézzel szorosan összenőve 10–50 m m-es aggregátumok és erek formájában igen ritkán jelenik meg Rudabányán az Andrássy-III. bányarészben. Friss törési felületén ónfehér (a termésréztől könnyen megkülönböztethető), de hamar barnára futtatódik. Esetenként tágabb kíséretében fekete kalkozin és ezüstfehér moschellandsbergit található. Elektron mikroszondás elemzés (Kovács Á., Miskolci Egyetem, Fémtani Tanszék), ércoptikai megfigyelés és reflexióintenzitás-adatok (Szakáll S.) bizonyítják jelenlétét. Ez a harmadik előfordulása a Földön.

 

Szulfidok

Pirosztilpnit Ag3SbS3

Vörösbarna, gyémántfényű, 0,1-0,3 mm-t elérő vastag táblás kristályok formájában ritkán fordul elő a telkibányai Fehér-hegy gerincén (egykori horpák anyagában) a kovás érkitöltések repedéseiben. Kristályai egy irányban kitűnően hasadnak. Társaságában proustit, pirargirit és akantit található. Fénymikroszkópban a hasadása (a többi kíséretében lévő ezüst-szulfid ugyanis rosszul hasad) és az alakja alapján ismerhető föl. Horváth Tibor (Budapest) gyűjtötte első példányait. Pontos meghatározásához a mikroszondás elemzést Kovács Á. (Miskolci Egyetem), míg a röntgen-diffrakciós felvételt Fehér B. (Herman Ottó Múzeum) végezte.

 

Halogenidek

Connellit Cu19Cl4(SO4)(OH)32 · 3H2O

Azúrkék, üvegfényű, 0,2 mm-nél kisebb alaktalan szemcsék formájában található tömött kupritban. Egy évekkel ezelőtt gyűjtött rudabányai kuprit-példány törési felületén figyelte meg Koller Gábor (Kisújszállás) először. Mikroszondás elemzését Kovács Á., röntgen-diffrakciós vizsgálatát Fehér B. végezte.

 

Oxidok

Moganit SiO2

Egy újabban elfogadott ásvány, melynek – a további beható vizsgálatoknak köszönhetően – valószínűleg még több hazai előfordulása lehet. Eddig bizonyosan a budapesti Ördögorom szürke tűzkőjéből és egy gyöngyössolymosi kalcedonból mutatta ki Kovács Kis V. és Dódony I. (ELTE Ásványtani Tanszék). Kicsiny mérete miatt fénymikroszkóppal nem lehet megkülönböztetni a példányokban uralkodó mennyiségű kalcedontól.

 

Partzit Cu2Sb(O, OH)7

Olívazöld, porszerű hintések és laza bekérgezések formájában jelenik meg a szferosziderites érc repedéseiben a rudabányai Andrássy III bányarészben. Az 5-15 m m-es izometrikus szemcsékből álló laza bekérgezések általában borsárga sziderit-romboédereken figyelhetők meg. Valószínűleg kalkosztibit mállásából keletkezett mállás útján. Jelenléte mikroszondás elemzéssel (Kovács Á.) és röntgen-pordiffrakciós felvétellel (Sajó I., MTA Kémiai Kutatóintézet) lett bizonyítva.

 

Karbonátok

Rosasit CuZn(CO3)(OH)2

Néhány éve már említettük, mint halványkék, porszerű bevonatok formájában azuriton megjelenő ásványt (Rudabányáról és Pécs, Kozári-kőfejtőből). Azonban ezek az elvégzett mikroszondás elemzések szerint cinket egyáltalán nem tartalmaznak, így emiatt – és tekintettel arra, hogy csupán a röntgen-pordiffrakciós felvételek alapján az azurittól nem különböztethető meg korrekt módon – azuritnak minősülnek.

Azonban újabban a parádsasvári Nagylápafő felszíni feltárásaiban kalciterekben 0,2-0,4 mm-t elérő, malachitnál világosabb zöld (esetenként zöldeskék), sima felületű gömbök, illetve Rudabányán az Adolf-bányarész vaskos smithsonitjának repedéseiben zöld, 0,1-0,2 mm-es gömbök formájában valóban rosasitot mutattunk ki. A parádsasvári példányokat Koller G. gyűjtötte. A rosasitot igazoló röntgen-pordiffrakciós felvételeket Sajó I., míg a mikroszondás elemzést Kovács Á. végezte.

Termonátrit Na2CO3 • H2O

Kiszáradt alföldi szikes tavak agyagfelszínén, vagy a vízfelületek szélén lévő piszkosfehér, porszerű vagy laza kéregszerű ún. “sziksós” kiválások egyik ritka elegyrésze. Eddig az Újfehértó és Apajpuszta környéki szikes területek kivirágzásaiban sikerült kimutatni röntgen-pordiffrakcióval (Kovács-Pálffy P., Magyar Állami Földtani Intézet) és mikroszondás elemzéssel (Kovács Á.). A pásztázó elektronmikroszkópos észlelés szerint mindig rosszul fejlett, igen apró (5-15 m m-es) szemcsék-aggregátumok formájában jelenik meg.

Szűkebb ásványtársaságában más nátrium-karbonátok – például thénardit és trona – illetve kősó mutatható ki. A mintákat Szendrei G. (Magyar Természettudományi Múzeum) gyűjtötte, a hazai sziksós kiválásokat ásványtani szempontból feldolgozó kutatási program részeként.

 

Szulfátok

Kröhnkit Na2Cu(SO4)2 • 2H2O

Zöldeskék, 1-2 cm vastagságot elérő bekérgezések formájában ritkán fordult elő a recski -900-as szint recens kiválásai között. Szorosan együtt képződött blödittel (fehér, vaskos tömegek), nátriumtimsóval (0,5-1 mm-t elérő színtelen oktaéderek) és eriokalkittal (sárgászöld, vaskos tömegek). A recski mélyszint másodlagos ásványainak begyűjtésére szervezett bányabejárás alkalmával gyűjtötte Klaj Sándor (Pécs). Röntgen-pordiffrakcióval (Margiticsné Sipőtz É., MOL Rt.) és mikroszondás elemzéssel (Kovács Á.) lett azonosítva.

Megjegyezzük, hogy Erdélyi János az 1950-es években Nagybörzsönyből már írt le kröhnkitként egy ásványt. Írásában azonban csak az azúrkék szulfátos minta réz- és nátriumtartalmát említi, szerkezetvizsgálata nem történt meg. Újabb mintát nem sikerült gyűjteni, így jelenléte nem bizonyított.

 

Foszfátok és arzenátok

Vauquelinit Pb2Cu(PO4)(CrO4)(OH)

Sárgászöld, 0,1-0,2 mm-es, ék alakú (esetenként vékony táblás) kristályai cerussziterekkel átjárt limonitos példány repedéseiben figyelhetők meg. Másodlagos ásvány, ólom- és réz-szulfidok mállásából képződött. A szabadbattyáni ólomérctelep meddőhányóján gyűjtötte Tamás Gábor (Siófok). Röntgen-diffrakciós vizsgálatát Fehér B., míg mikroszondás elemzését Kovács Á. végezte.

Zeunerit Cu(UO2)2(AsO4)2 • 10-16H2O

Smaragdzöld, négyszöges táblás, vagy négyszöges bipiramisos kristályai, melyek 0,1-0,2 mm-t érnek el, szürke permi homokkő apró üregeiben találhatók a badacsonyörsi Örsi-hegyen lévő urán-kutatótáró feltárásaiban. A kristályok gyakran legyező alakú halmazokba csoportosulnak. Jól megfigyelhető rajtuk, hogy egy irányban kiválóan (csillámokhoz hasonlóan) hasadnak, lemezekre szétszedhetők. Másodlagos ásvány, mely a hintve jelenlévő fekete uránoxidok mállásából képződött. Az első példányokat Klaj Sándor és Tóth László (Nagykanizsa) gyűjtötte. Röntgen-diffrakciós meghatározását Fehér B., mikroszondás elemzését Kovács Á. végezte.

 

Szilikátok

Egy korábbi írásban ismertettük a zeolitok új nevezéktanát. Ennek alapján például a gmelinit, klinoptilolit és levyn elnevezések ma ásványsort jelölnek. A fajszintű besorolásukhoz szükség volt kémiai elemzésükre (ilyenek ezeken hazánkban nem készültek). Kérésünkre Prof. Giovanna Vezzalini (Modenai Egyetem) készített az alábbi lelőhelyek zeolitjairól mikroszondás elemzést, így a fajbesorolás elvégezhető lett. Ennek alapján a következő zeolitásványokkal lettünk gazdagabbak (valójában ezzel a három fajjal nem növekedett a hazai ásványok száma, mert korábban is ismertek voltak, mint gmelinit, klinoptilolit és levyn).

Gmelinit-Na

Zalahaláp, Haláp-hegy, felhagyott bazaltkőfejtő (ezeknél nem adunk leírást, hiszen ugyanaz mint a “régi” zalahalápi gmelinit).

Klinoptilolit-Ca

Kisnána, Hátsó-Tarnóca-patak, működő andezit-kőfejtő.

Levyn-Ca

Nadap, felhagyott községi andezit-kőfejtő (Bence-hegy keleti oldala).

 

Szakáll Sándor

Vissza az új hazai ásványfajok oldalra

Vissza a kezdőlaphoz