Weboldalunk a jobb használhatóság érdekében sütiket alkalmaz.  Szolgáltatásaink használatával Ön beleegyezik a sütik alkalmazásába. További információk
uj-emblema
Levelezési cím: 1725 Pesterzsébet 1, Pf.: 254
Ásványbörzék
TáborokKiadványainkGeodaGalériaHírekE-mail
Nyitólap
Miért érdemes tagnak lenni?
Szervezeti felépítés
Belépési nyilatkozat...
TIT Ásványbarátok
"Kalauz"
Alapszabály
"Lelőhely"
Új hazai ásványfajok
Magyarországi ásványfajok
Adó 1 százalék
Linkek
Börzenaptár regisztráció
English version
Az oldalt készítette:
Kriska Ádám
Tárhely szolgáltatónk
tarhelylogo
Partnereink:

dentotal.hu

Magyarországon 1999-ben meghatározott ásványok

Geoda, 1999/3. szám, 3-6. oldal

 

Újra tekintélyesen gyarapodott a hazánkból ismert ásványok száma. Gyűjtői szemmel nézve az új fajokat, tovább tart az a tendencia, hogy a méretek egyre zsugorodnak. Legtöbbször csak mm alattiak ezek az ásványok, tehát még lupéval is nehezen észlelhetők. Ez persze érthető, hiszen egyre szűkül a kör, az adott földtani viszonyok és geokémiai paraméterek mellett a gyakoribbak már ismertek, a ritkák pedig – a világ más részein is – általában csak kis méretekben jelennek meg. Ezek között frissen fölfedezett ásványok is akadnak. A richelsdorfitot például 1983-ban, míg a kamphaugit-(Y)-t 1993-ban ismerte meg a világ.

Terméselemek:

Awaruit  Ni3Fe
Mikroszkopikus szemcsék formájában, elektronmikroszondás elemzéssel mutatták ki a hírneves kabai meteorit újravizsgálata során. Elemezte: Gálné Sólymos K. (ELTE).

Szulfidok:

Löllingit   FeAs2
Egyetlen 100 µm-es szemcse formájában mutatták ki elektronmikroszondás elemzéssel egy dunaszekcsői fúrás fonolitjában (Dél-Dunántúl). Vizsgálat: Gálné Sólymos K. (ELTE).
Megjegyzendő, hogy löllingitet Erdélyi János a nagybörzsönyi Rózsa-bányából már az 50-es években említ kristálymorfológiai megfigyelések alapján – piciny prizmás kristályai “hidromuszkovitba” ágyazva – azonban kémiai elemzés nélkül jelenléte kétséges.

Ullmannit   NiSbS
A felsőcsatári szerpentinitben nem túl ritka, ezüstfehér gersdorffit-szemcse 4–6 *m-es szegélyeként egy alkalommal találták elektronmikroszondás elemzéssel. Vizsgálat: Gálné Sólymos K. (ELTE).

Oxidok:

Ferrihidrit    Fe5O6(OH)3 • 3H2O
Dolomitba települt vörös agyag elegyrésze goethit és hematit mellett a röntgendiffrakciós (RTG) vizsgálatok szerint egy Szentkirályszabadja melletti feltárásban.
Valószínűleg ennél elterjedtebb lehet, erre utalhatnak egyes korábbi tanulmányok adatai,  vörös agyagokban ui. sokszor kimutattak rosszul kristályosodott, vas-oxid-hidroxidos fázisokat, melyek között ferrihidrit is lehet. Vizsgálat: Viczián I. (MÁFI).

Hollandit   Ba(Mn4+,Mn2+)8O16
A Dunántúli-középhegység jura korú mészköveiben elterjedt fekete, mangános kérgek és gumós konkréciók egyik ritkább komponense. A Gerecsében Lábatlan, Tardosbánya, míg a Bakonyban Hárskút, Bakonycsernye az ismertebb lelőhelyek.
Rideg, kemény, 0,5–1 cm szélességű, finom szálas szerkezetű érkitöltések formájában ritkán fordul elő a limonitos ércben Rudabányán. Tekintettel arra, hogy Rudabányán a korábbi vizsgálatok szerint romanechit is előfordul, és mivel mind a romanechit, mind a hollandit egyaránt jellegzetes “pszilomelán” megjelenésű (gömbös-vesés-cseppköves) és mindkettő báriumtartalmú, ezért e két fajt csak szerkezetvizsgálattal lehet megkülönböztetni egymástól.
Erdőhorváti mellett, a Föveny-patakot kísérő út feltárásában található gömbös-vesés mangán-oxidos kiválások elegyrésze, ahol piroluzit és ramsdellit kíséri.
vizsgálata (ELTE), ami minden esetben kiegészült kémiai elemzéssel (bárium kimutatása).
A vizsgálatok: Dódony I. transzmissziós elektronmikroszkópos (TEM)

Mínium   Pb3O4
Vörös, 0,1–0,5 mm-es, porszerű aggregátumai kalciterek üregeiben igen ritkán fordulnak elő a szabadbattyáni ólomérctelep limonitos-cerusszitos ércében.
Vizsgálatok: E. Galli és G. Vezzalini (Modenai Egyetem) RTG-felvétel és Kovács Á. (Miskolci Egyetem) EDS-felvétel. A mintát Mondik Cs. (Siófok) gyűjtötte egy MAMIT táborban.

 

Karbonátok:

Dundasit   PbAl2(CO3)2(OH)4 • H2O
Fehér, léces vagy tűs kristályokból álló, 0,05–0,2 mm átmérőjű, sugaras-gömbös halmazokat és ezekből összeálló laza bekérgezéseket alkot ritkán a mállott szfalerites-galenites érc repedéseiben Parádsasvár mellett (Nagylápa-fő, II. kutatótáró). A meddőhányón képződő dundasitot allofán, cerusszit, linarit, malachit, stb. kíséri.
Vizsgálatok: E. Galli és Fehér B. (Modenai Egyetem) RTG-felvétel és Kovács Á. (Miskolci Egyetem) EDS-felvétel. A mintát Koller G. (Kisújszállás) gyűjtötte.

Kamphaugit-(Y)   Ca2(Y,RFF)2(CO3)4(OH)2 • 3H2O
Fehér, vastag táblás kristályokból fölépülő, 0,1–0,3 mm-t elérő gömbök formájában találták Szarvaskőn a Tó-bérci kőfejtő (vagy Forgalmi bánya) metagránitjának repedéseiben. A metagránitban lévő elsődleges ittriumtartalmú ásványból – valószínűleg xenotim-(Y)-ból – képződhetett.
Vizsgálatok: E. Galli és Fehér B. (Modenai Egyetem) RTG-felvétel és Kovács Á. (Miskolci Egyetem) EDS-felvétel.

Arzenátok:

Richelsdorfit   Ca2Cu5Sb(AsO4)4(OH)6Cl • 6H2O
Türkizkék, 0,05 mm-t elérő táblás kristályok, ezekből összeálló leveles és gömbös halmazok, ill. gömbös-vesés bekérgezések formájában találták a parádfürdői Egyesség-táró fölött felszínre bukkanó kovás-baritos telérkitöltések üregeiben egy másodlagos ásványokban gazdag ásványtársulás tagjaként. A richelsdorfit a telérkitöltés leggyakoribb szulfidásványának, a tennantitnak a mállásából képződött, nemegyszer a tennantit repedései között, vékony filmszerű bevonatok formájában is megfigyelhető.
Vizsgálatok: H. Sarp (Genfi Természettudományi Múzeum) RTG-felvétel és Kovács Á. (Miskolci Egyetem) EDS-felvétel. Az eredeti vizsgálati anyagot a táró alatti medence törmelékei között Fuxreiter A. (Kecskemét) gyűjtötte a MAMIT recski táborában.

Szilikátok:

Allofán (allophan)   Al2Si1-2O5-7 • 2-3H2O
Színtelen, halványsárga vagy zöldeskék, ill. halványkék, teljesen üvegszerű bekérgezések formájában mutatták ki a parádsasvári Nagylápa-fő II. sz. kutatótáró meddőhányóján, ahol jelenkori kiválások között található. Kíséretében többek között dundasit, cerusszit, devillin, és smithsonit jelenik meg.
Vizsgálatok: Földvári M. (MÁFI) termikus és infravörös felvételek és Kovács Á. (Miskolci Egyetem) EDS-felvétel. A mintákat Koller G. (Kisújszállás), Horváth T. (Budapest) és Tóth L. (Nagykanizsa) gyűjtötték.

 

Eudialit (eudialyt)   Na15Ca7Fe3Zr3Si(Si3O9)2(Si9O27)2(OH)2Cl2
Először mikroszkopikus méretű, xenomorf szemcsék formájában elektronmikroszondás elemzéssel mutatták ki a hosszúhetényi Köves-tető fonolitjában. Vizsgálatok: Dobosi G. (MTA Geokémiai Kutatólaboratóriuma (MTA GKL).
Színtelen, 100–200 *m-es fenokristályok formájában találták elektronmikroszondás elemzéssel és optikai vizsgálattal egy dunaszekcsői fúrás fonolitjában (Dél-Dunántúl). A kristályokban sok szanidin- és nefelinzárványt figyeltek meg. Vizsgálatok: Gálné Sólymos K., kémiai elemzés (ELTE) és Ditrói Puskás Z., optikai vizsgálatok (ELTE).

Joaquinit-(Ce)   NaFe2+Ba2Ce2(Ti,Nb)2[Si4O12]2O2(OH,F) • H2O
Barna, vékony táblákból álló, 0,2–0,4 mm-t elérő gömbös halmazok formájában igen ritkán található a pécs-vasasi szénbánya-külfejtés feltárásában megjelenő fonolit miarolitos üregeiben. Vizsgálatok: E. Galli és G. Vezzalini (Modenai Egyetem) RTG-felvétel, Kovács Á. (Miskolci Egyetem) EDS-felvétel. A mintát Papp Cs. (Pécs) gyűjtötte.

Margarit   CaAl2[Al2Si2O10](OH)2
Mikroszkopikus méretű kianit kristályokat övez, abból képződött egy szarvasi fúrásban talált retrográd eklogitban* az elektronmikroszondás elemzések és optikai vizsgálatok szerint. Vizsgálatok: M. Tóth T. (JATE, Szeged).
Mikroszkopikus erek és fészkek formájában mutatták ki elektronmikroszondás elemzéssel és optikai vizsgálattal egy görcsönyi fúrás eklogitjában* (Dél-Dunántúl), ahol a retrográd metamorfózis során képződött valószínűleg hidrotermás hatásra. Vizsgálatok: Koroknai L. (ELTE) és Dunkl I. (MTA GKL).

Omfacit    (Ca,Na)(R2+,Al)[Si2O6],   ahol R2+ = Mg, Fe2+
Magas nyomáson képződő piroxénásvány. Mikroszkopikus méretű szemcsék formájában elektronmikroszondás elemzéssel és optikai vizsgálattal mutatták ki egy görcsönyi fúrás eklogitjában* (Dél-Dunántúl). Vizsgálatok: Koroknai L. (ELTE) és Dunkl I. (MTA GKL).

*Eklogit = ultrabázisos, néha bázisos magmás kőzetek nagyfokú metamorfit terméke. Nagy fajsúlyú, zömmel piroxénból (omfacit) és gránátból (pirop) álló metamorfit. Felszínen csak igen ritkán és kis mennyiségben található.

Szakáll Sándor
 

Vissza az új hazai ásványfajok oldalra

Vissza a kezdőlaphoz