uj-emblema
Levelezési cím: 1725 Pesterzsébet 1, Pf.: 254
Ásványbörzék
TáborokOn-line boltGeodaGalériaHírekE-mail
Nyitólap
Miért érdemes tagnak lenni?
Szervezeti felépítés
Belépési nyilatkozat...
"Lelőhely"
"Kalauz"
Alapszabály
Új hazai ásványfajok
Magyarországi ásványfajok
Adó 1 százalék
Linkek
Börzenaptár regisztráció
English version
Az oldalt készítette:
Kriska Ádám
Tárhely szolgáltatónk
tarhelylogo
Partnereink:

dentotal.hu

Magyarországon 1996-ban meghatározott ásványok

Geoda, 1996/3. szám, 3-6. oldal

 

Ezúttal meg kell jegyezzük, hogy a cím nem teljesen fedi a valóságot, hiszen az alábbiakban ismertetésre kerülő fajokat nem biztos, hogy éppen ebben az évben mutatták ki, de mostanra kerültek az egyes vizsgálatok olyan szintre, hogy a fajokat - mint hazánkra újakat - a Társaság körében már bemutathatjuk.

Amint majd a felsorolásból kitűnik, számos soha nem is remélt fajjal gazdagodtunk, igaz az új fajok mérete egyre csökken, sok olyan van, amit már fénymikroszkóppal sem lehetne észrevenni 5-15 ś m-es méretük miatt. Csak abban bízhatunk, hogy a gyűjtő soha nem nyugszik bele, hogy nincsenek ugyanebből esetleg nagyobbak is.

 

A terméselemek köréből

 

Arzén As

Nagybörzsönyben, az Alsó-Rózsa-táró meddőhányóján fekete, matt felületű, mm-nél vékonyabb kérgekben találta Tóth László (Nagykanizsa). A kérgek jellemzően mindig bizmut-lemezkék felületén jelennek meg nagy ritkaságként. Az arzén első említése Magyarországon Nagybörzsönyből származik (Nagy Béla, Budapest), szintén bizmuthoz kapcsolódva, de annak zárványaiként figyelte meg, igaz kevés vizsgálattal alátámasztva. Jelen minta műszeres vizsgálatát Dódony István (ELTE Ásványtani Tanszék) és Kovács Árpád (Miskolci Egyetem) végezte.

 

A szulfidok köréből

 

A recski Lahóca-hegy régi fejtéseiből származó, az ELTE Ásványtani Tanszék - Sztrókay Kálmán Imre által gyűjtött - gyűjteményi példányaiban mikroszondás vizsgálattal mikroszkopikus mennyiségben David First (British Múzeum, London) mutatta ki az alábbi ritka telluridokat és szulfidokat. A roppant kis méretű ásványok a jól ismert vaskos luzonitos-enargitos ércekben jelennek meg. Ezek sora:

altait PbTe, coloradoit HgTe, colusit Cu26V2(As, Sn, Sb)6S32, kuramit Cu3SnS4, mawsonit Cu6Fe2SnS8, petzit Ag3AuTe2, sztannoidit Cu8(Fe, Zn)3Sn2S12 és szilvanit (Au, Ag)2Te4.

 

Melonit NiTe2

Ugyancsak a Lahócáról származó enargitos ércből mutatták ki mikro-szondás elemzéssel, szintén mikroszkopikus méretű szemcsékben Weiszburg Tamás és társai (ELTE Ásványtani Tanszék).

 

A halogenidek köréből

 

Bischofit MgCl2 6 H2O

Eriokalkit CuCl2 2 H2O

A recski mélyszint -700-as szintjének recens kiválásaiból sikerült kimutatni. A bischofit aprószemcsés halmazai sárgásfehér színűek és apró-szemcsések, míg az eriokalkit a kék bonattit és a fehér dypingit társaságában 10-20 ś m-es rosszul fejlett kristályokban jelenik meg.

A mintákat Fehér Béla, Tavas Béla és Szebényi Géza gyűjtötte, a műszeres vizsgálatok a MOL Rt.-ben (Margiticsné Sipőtz Éva) és a Miskolci Egyetemen (Kovács Árpád, Szakáll Sándor) készültek. Megjegyezzük, hogy ezt a két halogenidet Kiss János (ELTE Ásványtani Tanszék) már kérdőjelesen - mint valószínűleg jelenlévő ásványokat - említi egyik kutatási jelentésében.

 

A karbonátok köréből

 

Clarait (Cu, Zn)3(CO3)(OH)4 4 H2O

A rudabányai külfejtés Andrássy-I. bányarészének egy feltárásában a szegélybarit mállási zónájából sikerült kimutatni devillin, gipsz, goethit társaságában. Zöldeskék, halványzöld, 1-2 mm-t elérő gömbös aggregátumokat alkot, melyek roppant apró léces kristályok sugaras összenövéséből állnak. Klaj S. (Pécs) gyűjtötte anyagból került elő a szeptemberi rudabányai gyűjtőtáborban. Műszeres vizsgálatát a grazi múzeumban (Walter Postl) és a Miskolci Egyetemen (Kovács Árpád, Szakáll Sándor) végezték.

 

A szulfátok köréből

A hazai másodlagos szulfátokról készült kutatási program keretében számos hazánkra új ásvány került elő. Ezek műszeres vizsgálatát a Magyar Állami Földtani Intézetben (Földvári Mária, Kovács-Pálffy Péter), a MOL Rt.-ben (Margiticsné Sipőtz Éva, Pertik Béláné), a Miskolci Egyetemen (Kovács Árpád, Szakáll Sándor) és a HOM-ban végezték.

 

Bonattit CuSO4 3 H2O

A recski mélyszinten, a -700-as szinten ritkábban található világoskék be-kérgezésekben az uralkodó dypingit és eriokalkit mellett 50-100 ś m-es gömbökben jelenik meg. A gömbök tűkből és léces kristályokból épülnek fel. A mintát Fehér Béla, Tavas Béla és Szebényi Géza gyűjtötte.

Botriogén MgFe3+(SO4)2(OH) 7 H2O

A rudabányai külfejtésben az Andrássy-III. bányarészben, egyes feltárásokban narancssárga laza, másodlagos kéregszerű kiválásokban jelenik meg. Kísérői epsomit, melanterit, gipsz és copiapit. A környezetében lévő citromsárga kiválások elsősorban copiapitból állnak. A mintát Szakáll Sándor és Várhegyi Győző gyűjtötte a szeptemberi rudabányai táborban.

Magneziocopiapit MgFe4(SO4)6(OH)2 20 H2O

A rudabányai külfejtés különböző feltárásaiban talált copiapitok kémiai és röntgendiffrakciós vizsgálata bizonyította, hogy azok egy része magneziocopiapitnak tartható.

Serpierit Ca(Cu, Zn)4(SO4)2(OH)6 3 H2O

Rudabányáról származó gyűjteményi anyagban (HOM) került elő. 1-2 mm-es égkék tűkből álló gömbös halmazokban jelenik meg mállott tennantit felületén más eddig meghatározatlan arzenátok társaságában.

Szideronátrit Na2Fe3+(SO4)2(OH) 3 H2O

A recski mélyszint -700-as szintjén talált narancssárga, sárga gömbös felületű bekérgezésekben sikerült kimutatni blödit és halit társaságában. Az 1-2 mm-t elérő gömbök tűs kristályok halmazából állnak. Szabó Tamás (Rudabánya) gyűjtése.

 

Arzenátok köréből

 

Bayldonit PbCu3(AsO4)2(OH)2 H2O

A nadapi Meleg-hegyen, a Likas-kő melletti, egykori enargitos kutatásból származó gyűjteményi példányban (HOM) sikerült kimutatni. A likacsos kvarcit üregeiben az 1 mm-t elérő enargitszemcsék szegélyén másodlagos ásványok figyelhetők meg. Ezek között egy zöldessárga bekérgezés is megjelenik, mely a műszeres vizsgálatok szerint (Modenai Egyetem, Giovanna Vezzalini; Miskolci Egyetem, Kovács Árpád) a bayldonittal azonos. Mellette sárga bekérgezésekként plumbojarosit és egy eddig azonosítatlan világoskék réz-arzenát figyelhető meg.

Kankit Fe3+AsO4 3,5 H2O

Halvány sárgászöld, laza bekérgezésként került elő a nagybörzsönyi Altáró meddőhányójáról. A ritka kan kitból és szkoroditból álló arzenopirit mállásából képződött kiválást a pásztázó elektronmikroszkópos felvételek szerint parányi lemezes kristályokból összeálló gömbös halmazok alkotják. Műszeres vizsgálatát a MOL Rt.-ben Margiticsné Sipőtz Éva és Pertik Béláné, a Magyar Állami Földtani Intézetben Földvári Mária, illetve a Miskolci Egyetemen Kovács Árpád és Szakáll Sándor végezte. A példány a MAMIT táborában gyűjtött anyagból került elő.

 

A szilikátok köréből

 

Továbbra is értékes ásványtani információkat adnak számunkra a kőzettan kutatóinak vizsgálatai. Mikroszondás elemzésükkel számos eddig ismeretlen kőzetalkotó szilikátásvánnyal lettünk gazdagabbak. Közöttük megjelennek azok az amfibol-csoportba tartozó ásványok is, melyek sora abban reménykedünk tekintve, hogy hazánkban sok-sok olyan magmás kőzet található, melyekben az amfibol-csoport tagjai jelen vannak még folytatódni fog.

 

Edenit NaCa2(Mg, Fe2+)5Si7AlO22(OH)2

Magneziohastingsit NaCa2(Mg, Fe2+)4Fe3+Si6Al2O22(OH)2

Magneziohornblende Ca2(Mg, Fe2+)4Al(Si7Al)O22(OH, F)2

Tschermakit Ca2(Mg, Fe2+)3Al2(Si6Al2)O22(OH)2

Ezek az ásványok az eocén (mészalkáli jellegű) andezitjeink kőzetalkotói, Komló, Recsk környékén és a Velencei-hegységben fordulnak elő. Harangi Szabolcs (ELTE) mikroszondás elemzései igazolták jelenlétüket.

Klinozoisit Ca2Al3(SiO4)3(OH)

Mikroszkopikus méretű szemcsékként mutatta ki Török Kálmán (ELTE) több metamorf kőzetből a Soproni-hegységben.

 

Szakáll Sándor

 

Vissza az új hazai ásványfajok oldalra

Vissza a kezdőlaphoz