uj-emblema
Levelezési cím: 1725 Pesterzsébet 1, Pf.: 254
Ásványbörzék
TáborokOn-line boltGeodaGalériaHírekE-mail
Nyitólap
Miért érdemes tagnak lenni?
Szervezeti felépítés
Belépési nyilatkozat...
"Lelőhely"
"Kalauz"
Alapszabály
Új hazai ásványfajok
Magyar ásványgyűjtők
Magyarországi ásványfajok
Adó 1 százalék
Linkek
Börzenaptár regisztráció
English version
Az oldalt készítette:
Kriska Ádám
Tárhely szolgáltatónk
tarhelylogo
Partnereink:

dentotal.hu

MEDVESI BAZALTVIDÉK

2003. szeptember 26-28.

 

A megszokott felszereléseken kívül útlevél, iránytű és elemlámpa szükséges!

Szeptember 26. péntek:

1.) Somoskő,Bagó-kői bazaltbánya, 475 mBf. Hólyagüreges bazaltban: autohidrotermális ásványok (zeolitok,aragonit), porfíros beágyazások (olivin, augit, 5-6 cm-es földpát megakristályok). Egyéb látnivalók: oszlopos bazalt, folyásos szövetű bazalt; exogén zárványok (riolittufa, homokkő, agyagkő) a hullott piroklasztikumban és ritkábban a lávabazaltban.

14h-kor indulás autókkal a Somoskő határában található Bagó-kői (más neveken Nyerges-hegy, Bremszi-bánya) bányába. Parkírozás az út mellett. 5 perc gyalogtúra a bányáig.

Az irodalmi adatok szerint ez a kőfejtő volt az Észak-magyarországi, iparszerű bazaltbányászat bölcsője. A holland származású Jansen Adolf 1878-ban itt nyitotta az első bazalttermelő helyet, ami kisebb megszakításokkal 1977-ig működött.

A terület földtani felépítése: 5-6 millió évvel (K/Ar kor) ezelőtt egy kisebb bazaltvulkán törte át a miocén korú („alsó-riolittufa”, „felső-tarkaagyag”, „széntelepes-összlet” ezek kb. 17-20 millió évesek) piroklasztikumokat és üledékeket. Jelenleg látható egy tufagyűrű részlet és azt áttörő, ill. rátelepülő lávabazalt. Gyakorlatilag semmit nem tudunk az egykori felépítményről.

A gyűjtés után célszerű a közelben lévő Somoskő várát az ún. „bazaltömlés”-sel megtekinteni (útlevél kell!), ill. ellátogatni a Petőfi-kunyhóba.

Irodalom:
Jugovics Lajos (1966): Termelő bazaltbányáink anyagának kőzettani-kőzetmechanikai sajátságai. III. - Építőanyag 1966. 8. szám pp. 294-300.
Nusszer András (1979): Salgótarján környéki bazaltok kőzettani vizsgálata. – Kézirat ELTE szakdolgozat.

Szeptember 27. szombat:

2.) Baglyaskő, 301 mBf. Hólyagüreges bazaltban: autohidrotermális ásványok (zeolitok, aragonit), megakristályok (klinopiroxén, földpát). Egyéb látnivalók: kürtő-breccsa és az azt áttörő bazalttelér érintkezése, szingenetikus gázhólyag barlangok, ultrabázisos és bázisos felső-köpenyeredetű kőzetzárványok, feláramlási csatornák.

8h-kor indulás autókkal a Salgótarján határában található Baglyaskőhöz (más néven Kővár). Parkírozás a Vízmű melletti parkolóban. 5 perc gyalogtúra a szikláig.

A hengerded formájú, a felszíntől 10-15 m-re kiemelkedő kőzettest egykoron egy középkori várat hordott a hátán. Ennek nyomait napjainkra már csak hellyel-közzel lehet felismerni (pl. gerendaszékek helyei).

A terület földtani felépítése: 3,5-3,8 millió évvel (K/Ar kor) ezelőtt egy kisebb bazaltvulkán (maar) törte át a miocén korú („széntelepes-összlet”, „chlamyszos homokkő” és „kárpáti-slír” ezek kb. 16-18 millió évesek) üledékeket. A freatomagmás kitörés felépítménye (tufagyűrű) teljesen lepusztult, jelenleg csak a lávacsatornát kitöltő kőzetek (diatréma) láthatók. A jelenlegi felszíntől 210-240 m mélységben a szénbányászat során (1905-1913-ban) feltárták a felvezető csatorna mélyebb részét is, ami alapján megállapítható, hogy a feltörés egy tektonikai zóna mentén zajlott le, a diatréma a függőlegestől kb. 15°-kal tér el. A piroklasztikumban és a lávában található bázisos és ultrabázisos kőzetzárványok azt igazolják, hogy bazalt kb. 70-80 km-es mélységből, a felsőköpenyből származik. A freatomagmás kitörés gyors lezajlását az is igazolja, hogy ezeknek a kőzetzárványoknak nem volt ideje újraolvadnia.

A gyűjtés után megtekintjük a salgótarjáni Bányamúzeumot

Bevásárlás, ebédelési lehetőség.

Irodalom:
Jánosi Melinda (1984): A Nógrád-Gömöri bázisos vulkanitok kőzet és megakristályzárványainak kőzettani-geokémiai vizsgálata. – Kézirat ELTE szakdolgozat.
Prakfalvi Péter (2001): Egy robbanásos vulkán lávacsatornájának szerkezete (Salgótarján-Baglyaskő. – Kézirat.
Reichert Róbert (1925): Újabb adatok a salgótarjánkörnyéki bazaltos kőzetek petrokémiai ismeretéhez. – Földtani Közlöny 1925 55. pp. 181-196.

3.) Szilaspogony, Kiskő 379 mBf. Hólyagos-üreges bazaltsalakban, ill. lávabazaltban megakristályok (4-5 cm-es klinopiroxének és amfibolok). Egyéb látnivalók: szingenetikus bazaltbarlang, „csúszkáló” bazalttömbök.

12h-kor indulás Salgótarjánból Szilaspogonyba. Innen megfelelő időjárás esetén földúton, autóval egyébként gyalogosan (kb. 3 km) a Kiskő lábáig. A csúcs erőteljes kapaszkodással kb. 15-20 perc.

A terület földtani felépítése: analógiák alapján kb. 3-6 millió év közötti időszakra tehetjük (K/Ar mérést még nem végeztek a területen) a Kiskő bazaltja kialakulásának idejét. Az áttört kőzetek („glaukonitos homokkő”, „alsó riolittufa”, 20 millió évnél idősebb kőzetek) az eddigiekhez képest elég idősek, vagyis a vulkanizmust megelőző szárazföldi eróziós tevékenység nagyobb mélységig hatolt. A Kiskő csúcsát salakos, hólyagüreges bazalt és az ezeket átszelő bazalttelérek alkotják. A feküben hullott, lapillis bazalttufa is található (benne ismeretlen céllal mélyített táró). A salakos láva valószínűsíthetően kürtőfáciesben alakult ki. Az ásványtani irodalomban gyakran hivatkozott megakristályok (1-5 cm nagyságú piroxének és amfibolok) ebből a kőzetből valók. Genetikájuk még tisztázatlanok (mélységi magmás kőzetekből származó kristálytöredékek, esetleg magasabb helyzetű magmakamrákban kialakult ásványegyedek stb.).

Irodalom:
Jugovics Lajos (1942): Salgótarján és Bárna környékén előforduló bazaltok és bazalttufák. – Magyar Királyi Földtani Intézet évi jelentése 1936-38-ról II. pp. 957-969.
Prakfalvi Péter (1994): A „kincsrejtő” szilaspogonyi Kiskő. – Kiadja a Polár Studió

4.) Salgótarján-Rónabánya, Szilváskő 628 mBf. Lávabazaltban: piroxén, földpát (megakristály az oszlopos bazaltban) és amfibol, bekérgezésként kalcedon; piroklasztikumban: amfibol megakristályok. Egyéb látnivalók: konzekvencia barlangok, „jeges” hasadék, magnetites (az iránytűt eltéríti) piroklasztikum, 15-20 m magas oszlopos bazalt).

1530h-kor indulás a Kiskőtől autóval Rónabányáig. Innen gyalogosan kb. 30-40 perc, erős emelkedővel a csúcs.

A terület földtani felépítése: analógiák alapján kb. 3-6 millió év közötti időszakra tehetjük (K/Ar mérést még nem végeztek a területen) a Szilváskő bazaltja kialakulásának idejét. Kétszakaszú vulkáni működés hozat létre. Az elsőben ártufa jellegű lapillis bazalttufa került a felszínre. Ez tartalmazza a megakristályokat. Ezen kívül ebben találhatók a magnetites sávok, valamint a különböző eredetű felszakított exogén zárványok (üledékek, „alsó riolittufa” stb.). A második szakaszban a piroklasztikumot áttörve lávabazalt került a felszínre, ami lávafolyásokat (pl.: Bagókő) hozott létre, ill. a lávacsatornát kitöltve egy oszlopos szerkezetű necket. A terület feküje a „széntelepes összlet” és az azt fedő „kárpáti slír” (kb. 16-18 millió évesek). A 100-150 m hosszú, 8-15 m mély hasadék, ami átszeli a piroklasztikumokat is az egykori alábányászás (1912-1919 közötti szénbányászat) hatására alakult ki. A hasadék a benne megülő hideg levegő miatt különleges mikroklímával rendelkezik (gyakran nyáron is található benne firn).

Irodalom:
Jugovics Lajos (1940): Adatok a Somoskő és Rónabánya-környéki bazaltelőfordulások ismeretéhez. – Magyar Királyi Földtani Intézet évi jelentése 1933-35 évekről IV. kötet pp. 1511-1516.
Prakfalvi Péter (1989): A Szilváskő-i (Nógrád megye, Rónabánya) hasadékrendszer kialakulása. – Kézirat

Szeptember 28. vasárnap:

5.) Salgótarján-Eresztvény, Eresztvényi-bánya. Lávabazaltban: olivin, piroxén, oligoklász, amfibol és titanomagnetit fenokristályok; hólyagüregekben aragonit; „kristálytufában”: olivin, piroxén, amfibol és kvarc idiomorf és hipidiomorf, 0,1-1 cm nagyságú ásványok.

8h-kor indulás autókkal Eresztvénybe. Parkírozás az út mellett. A kőbánya 10-15 perces könnyű sétával érhető el.

Földtani felépítés: A Medves bazaltplatójának (Magyarország legnagyobb bazaltfennsíkja kb. 7,8 km2, a szlovák területtel együtt több, mint 12 km2) kialakulása a bazaltbányászatnak köszönhetően elég jól ismert. Többszakaszú vulkáni működés hozta létre. A különböző mértékben (bazalttal kitöltött eróziós árkok is ismertek) erodálódott „széntelepes összlet”-re először ún. normális, hullott, lapillis bazalttufa települ. Ezt követi az ún. kristálytufa, ami az eddigi adatok szerint a Medves lávabazaltja alatt csak részben található meg. Jellegzetessége az idiomorf és hipidiomorf ásványai mellett, hogy gyengén rétegzett, keresztrétegzett, sok exogén zárványt tartalmaz és valószínűleg sekélyvízben ülepedett le ártufa jelleggel. Ezt követték a lávafolyások, amelyek szerkezete (autobreccsás alsó és felső rész a közbezárt lávával) jól tanulmányozható a bányában is. A kitörés centrumát a Medves-magosán valószínűsítjük. A vulkáni összlet vastagsága – a kitörési centrum közelében – eléri a 100 m-t is.

Irodalom:
Jugovics Lajos (1934): A Medvesi bazalttakaró felépítése és kristálytufája. – Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 51. pp. 443-470.
Vendl Aladár (1912): Az eresztvényi bazalt „ilmenitje”. – Földtani Közlöny, 42. pp. 911-912.
Tamás Károly (1986): Ismét gyűjthetők a Medves kristálytufájának ásványai. – Ásványgyűjtő Figyelő, 3 (2), pp. 28-31.
Prakfalvi Péter (2002): Észak-magyarországi bazaltok összefoglalása. – Kézirat.

6.) Salgótarján, Hurka-Pécskő. Lávabazaltban: olivin, piroxén fenokristályok, hólyagüregekben sugaras-rostos aragonit, kalcit. Egyéb látnivalók: neck szerkezete, oszlopos bazalt, üledék áttörése a bazalttal.

11h-kor indulás az Eresztvényi kőfejtőből Salgótarján érintésével (vásárlási lehetőség, étkezés) Somlyóbányán keresztül a Hurka-Pécskőre. Somlyóbányától rosszabb minőségű aszfaltúton érjük el a Pécskő nyergét. Parkírozás. 35-40 perces sétával érjük el a Hurka-Pécskő (más néven Kis-Pécskő) egykori kőfejtőjét.

Földtani felépítés: A Hurka-Pécskő elnevezést onnan kapta a terület, hogy egykoron itt egy hengerded formájú, 15-20 m magas „sziklatű” állt, amit 1923-ban kőbányászati céllal lerobbantottak. A lávabazaltból álló neck gyakran hólyagüreges szerkezetű, ami sugaras-rostos kalcitot és aragonitot tartalmaz. A bazalt korát pontosan nem ismerjük (erre vonatkozó vizsgálatok még nem készültek, a szomszédos Pécskő meglehetősen idősnek tekinthető az Észak-magyarországi bazaltok sorában 5,5 millió év). A parazita vulkán (a Pécskő lávacsatornájából táplálkozó mellékvulkán) a „széntelepes összlet” fedőjében található ún. „chlamyszos homokkö”-vet törte át, ennek mechanizmusa kitűnően vizsgálható a bánya bejáratánál. A Hurka-Pécskő környékén hullott piroklasztikumot nem ismerünk.

Irodalom:
Jugovics Lajos (1942): Salgótarján és Bárna környékén előforduló bazaltok és bazalttufák. – Magyar Királyi Földtani Intézet évi jelentése az 1936-38 évekről 2 kötet pp. 957-969.
Prakfalvi Péter (1999): A Pécskő és környékének földtani felépítése. – Kiadja a Stromfeld Aurél SZKI Műemlékvédelmi Diákköre a Soros Alapítvány támogatásával.

Hazaindulás előreláthatólag 1530-kor.

Prakfalvi Péter
Vissza a 2003-as táboros oldalra

Vissza a kezdőlaphoz