uj-emblema
Levelezési cím: 1725 Pesterzsébet 1, Pf.: 254
Ásványbörzék
TáborokOn-line boltGeodaGalériaHírekE-mail
Nyitólap
Miért érdemes tagnak lenni?
Szervezeti felépítés
Belépési nyilatkozat...
"Lelőhely"
"Kalauz"
Alapszabály
Új hazai ásványfajok
Magyarországi ásványfajok
Adó 1 százalék
Linkek
Börzenaptár regisztráció
English version
Az oldalt készítette:
Kriska Ádám
Tárhely szolgáltatónk
tarhelylogo
Partnereink:

dentotal.hu

Minerofil Kiskönyvtár III.

Várhegyi Győző

AZ ÁSVÁNYOK EXTRA MÉRETE

Előszó 7
Bevezetés 9
Ritkaság 11
A ritkaság fogalma 13
Az elemek gyakorisága 13
Dúsulási hajlam 16
Érckészlet 17
A termelt mennyiség 19
Előállítási technológia 21
Az alapanyag ára 23
Az alapanyagok és az ásványok 25
A földkéreg és az ásványok 26
Az ásványok mennyisége és dúsulásuk 27
Az ásványok termelése 29
Az ásványok "feldolgozási technológiája" 30
Az ásványok ritkasága 30
Még egy tényező: a szépség 32
Kristály és kristályosodás 35
Kristály és krisztallit 37
Mesterséges és természetes kristályok 37
A kristályok keletkezése 38
A csírakeletkezés és a kristálynövekedés kölcsönhatása 39
Egyensúlyi állapot és telítettség 40
Nagy egykristályok keletkezése 41
Paragenezis és kristályméret 42
Ritkaság és kristályméret 45
Az ásványok legnagyobb kristályai 49
A világ legnagyobb egykristálya 51
A maximális méret időben változása 52
Méret-táblázatok összeállítása 54
Példák a méret-táblázat használatára 55
Az ásványok írásmódja 56
Az ásványosztályok jelzése 58
Az ásvány (hossz)mérete és alakja 58
Egykristály- és példányméret 59
Aggregációs képesség 60
A lelőhely megadása 61
Az országok jelölése 62
A jelölések összefoglalása 63
Az irodalmi utalások 63
Méret-táblázatok 65
Irodalom 237
Folyóiratok és periodikák rövidítése 239
Szakkönyvek rövidítése 241
Függelék 245
Az ásványosztályok jelölése 247
Magyar írásmóddal szereplő ásványok 247
Rövidítések jegyzéke 248
Az országnevek rövidítései (országnevek szerint) 249
Az országnevek rövidítései (rövidítések szerint) 254
Az USA szövetségi államainak rövidítései 258

 

A Minerofil Kiskönyvtár 3. kötete az ásvány-kristályok ma ismert maximális méretét tartalmazza. A hangsúlyt azonban nem a rekord-példányok ismertetésére helyezi, hanem azoknak az összefüggéseknek a bemutatására, melyek a természetben az anyagok feldúsulását és a nagy kristályok keletkezését meghatározzák.

A célnak megfelelően a kötet három fő részre tagolódik. Az 1. részben a kémiai elemek és az ipari alapanyagok relatív ritkaságának bemutatása található. A bemutatás segítségével párhuzamba állíthatjuk az alapanyagok és az ásványok ritkaságát meghatározó tényezőket; kiemelhetjük továbbá a közöttük meghúzódó alapvető különbségeket.

A 2. rész a kristályosodás alapelemeivel foglalkozik. Ezeknek bemutatása azért szükséges, hogy az olvasó érzékelhesse a természetben a nagy kristályok keletkezésének a feltételeit, és benyomást kaphasson arról, hogy egyes ásványok miért képződnek szabad szemmel is alig, vagy egyáltalán nem látható méretekben.

A 3. rész az egyes ásványoknak a világon eddig is-mert legnagyobb méretű kristályait sorakoztatja fel táblázatos formában. A táblázat összeállításának és használatának szabályairól az olvasó részletes útbaigazítást talál ennek a résznek a fejezeteiben. Aki pedig a sorok között szeret olvasni, a táblázat adatainak elemzésével sok, a könyvben ki nem fejtett további összefüggést tárhat fel. Annak érdekében, hogy a hosszú és sok adatot tartalmazó táblázat (tulajdonképpen 5 táblázat) ne szakítsa meg a könyv szövegének folyamatosságát, ezeket a szövegből kiemelve, a könyv végén találja meg az olvasó.

Eredetileg a magyar ásványok méretét is szerettem volna bemutatni, szembeállítva a hazai legnagyobb méretű példányokat a világ ismert rekorder kristályaival. Két ok térített el ettől a szándéktól. Az egyik, hogy a zsúfolt táblázatban külön rovatot (oszlopot) kellett volna erre a célra nyitni, mely zömében üresen maradt volna (a 3600 ismert ásványfajból eddig csak mintegy 400 lett azonosítva). A másik ok, hogy a hazai ásványok méretét csak konkrét mérés eredményeként tartom leközölhetőnek, nem pedig szubjektív bemondás és becslési adatok alapján. Ettől pedig, mind a nyilvános gyűjtemények, mind az amatőr ásványgyűjtők idegenkedtek.

Nagy kristályméretekben szerintem ugyanis jobban állunk, mint a fajok számának gyarapításában. Ez a szubjektív véleményem néhány konkrét adat alapján alakult ki. A világ legnagyobb fakolit-chabazit (vicinális iker) kristálya 1970-ben Dunabogdányról került elő: átmérője 150 mm. A hazai legnagyobb phillipsit-kristály (Sümegprága) 8 mm. A világ bizonyára legnagyobb mellit egykristályát pedig a csordakúti üzemirodában a 80-as évek közepén láttam és a kezemben tartottam (180 mm!). Vajon hova kerülhetett?

A hazai ismert fajok maximális méretű példányainak “ megmérettetése” tehát még hátralévő feladat. Az amatőr ásványgyűjtő azonban a saját példányait lemérheti, és a “világranglistát” bemutató táblázatban elvben el is helyezheti.

 

Vissza a kiadványokhoz

Vissza a kezdőlaphoz